A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY Emőné: Móricz Zsigmond látogatása a nagymágocsi Károlyi-kastélyban 1936-ban
A Trianon okozta sokkból ocsúdva a megmaradt kis ország kezdte számba venni szellemi értékeit. A történeti Magyarország kétharmadának elvesztése mély nyomot hagyott az emberek lelkében. A magyarságtudat felerősödött, és kifejezetté vált az elcsatolt országrészekkel való összetartozás érzése. Zenei körökben biztosan ismert tény, hogy Kodály Zoltán 1920 és 1923 között nem írt új müveket. 1923-ban azonban két hónap alatt megírta Psalmus Hungaricusát, majd, hogy csak két művet említsünk, 1930-ban megszületett a Marosszéki táncok című alkotása, ezt követte 1933-ban a Galántai táncok című müve. Kodálynak köszönhető, hogy a népzenei feldolgozások és népdalok teret nyertek a hangversenytermekben is.5 Vásárhelyen ezekben az években Endre Béla festőművész felesége szórakoztatta a Fekete Sas nagytermének közönségét gyönyörű hangján előadott népdalaival. Azt hiszem, senki sem tudja ma már, hogy Endre Béláné - ahogy Móricz Zsigmond tréfásan nevezte, „pacsirta asszony” - nagyon szép és értékes hímzéseket készített határon túli motívumokat is felhasználva.6 Szintén ezekben az években vált világhírűvé a vásárhelyi majolika és nyert értékes díjakat távoli országokban is. A népi írók mozgalma a harmincas évek közepére teljesedett ki. Az újságok rendszeresen közöltek szépprózát, verseket, így a toliforgatók a lapokon keresztül gyűjthettek olvasóközönséget és ezáltal hírnevet maguknak. E dolgozat anyagának gyűjtése közben akadt a kezembe egy hiányos Tolnai Világlapja példány éppen 1936-ból. A sokszínű írások között olvasható Kosztolányi Dezső és Bibó Lajos egy-egy novellája, valamint Móricz Zsigmond Ki a tanyára! című elbeszélése7 8, amelyet eddig nem ismertem. Nagyon jó írás. A korabeli sajtó egy része nagyságrendekkel volt nívósabb és komolyabb a maiaknál! A Nyugatot Babits Mihállyal együtt Móricz Zsigmond szerkesztette, aki 1939-ben átvette a Kelet Népe irányítását. A Pesti Hírlapnak Kosztolányi Dezső volt a főszerkesztője, Márai Sándor publikált rendszeresen benne. Az Új Időket a manapság alig ismert Herczeg Ferenc fémjelezte, akinek munkássága olyan sokrétű és terjedelmes, hogy a jövőben helyén való méltatását nehéz lesz kikerülni. Herczeg és Móricz nem igen kedvelték egymást, kitűnik ez az író 1932 február 26-án írott Gellért Oszkárnak címzett leveléből. Vitájuk átrendezte a Pen Club vezetőségének sorait.* Herczeg hatalmas olvasótábort gyűjtött maga köré a közép- osztály soraiból! (A Kelet Népe elsősorban a középosztály alsó rétegeit célozta meg.) A két író értékrendje és szemlélete jelentősen eltért egymástól. Nyíró Józseffel, a mostanában sokak által vitatott íróval jó viszonyt ápolhatott Móricz, mert Pintér Jenő9 irodalomtörténészhez, egyetemi tanárhoz írt levelében, 126 5Kodály Zoltán élete = Wikipedia hKiss Lajos: Vásárhelyi művészélet. Budapest, 1957. 7 Tolnai Világlapja, 1936. Hiányos 8 Móricz Zsigmond levelei. 1-2. köt. Budapest, 1936. 9Ua.
