A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ANTAL Tamás: A vásárhelyi Kun Béla a törvényhatósági reformokról, különös tekintettel a virilizmusra
jelentékeny tartalmi változásnak minősült, hiszen annak tagsága megint csak a mindenkori országos politikai irányvonalhoz volt egyeztethető azáltal, hogy a hivatali tagság és a főispán által kinevezettek mellett a közgyűlés által oda választott tagok magasabb számaránya ellenére az országos ellenzék mégis minoritásba kerülhetett. Miután pedig az ügyintézésben funkcionálisan a kisgyűlés vált a főszervvé, az ott elnöklő főispán - lévén egy kisebb méretű testület - az általa artikulált érdekeket valóban könnyebben érvényesíthette, akár egy rebellis mögöttes törvényhatósági bizottság esetében is. E ponton ért össze a képviselet és a főispáni jogkörök problematikája. A helyi választott tisztségviselők megbízatása idejének jelentékeny megnövelése - a polgármesternél és általában is tíz év valamint az élethossziglani kinevezések alkalmazása - például a helyettes polgármester esetében - úgyszintén a konzerválás irányába mutatott: lényegében az 1929. évi törvényhatósági választásokon és tisztújításokon egy évtizedre előre lehetett vetíteni a városvezetés politika struktúráját. Ez pedig egybe esett az Egységes Párt céljaival, különösen, hogy az 1927. évi országgyűlési választásokon az ellenzék - főként a Szociáldemokrata Párt - jelentős pozíciókat vesztett, a 48-as és Kossuth Párt tradicionális, nemzeti demokrata programjával pedig csak egyetlen jelölt jutott be a képviselőházba.25 26 27 Tatits Árkád belügyminisztériumi főtanácsos mindazonáltal az önkormányzatijogok érvényesülésének garanciájaként interpretálta a közigazgatás rendezéséről szóló törvényt a városok irányában. „Alkotmányjogi és közigazgatási érdekből ma már nincs szó az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásáról, háttérbe szorításáról, mert a közélet nevelő intézeteinek, a magyar szellemi és kulturális élet legkimagaslóbb gócpontjainak, a magyar városoknak erősítése, fejlesztése magyar nemzeti és faji érdek” - vélekedett a főtanácsos, az ennek némileg ellentmondó közigazgatási, kormányzati felügyelet fenntartását pedig a kormány parlamentáris felelőssége miatt tekintette mégis indokoltnak.“'' A vizsgált korszak e sajátos közjogi ellentmondásait és belső feszültségét hordozta Hódmezővásárhely törvényhatósága is. Jól példázza ezt a szervezési szabályrendelet el nem készítésének kálváriája.2 Tulajdonképpen érzékletesen világí25 MÁRKUS László: Az 1926-1927. évi országgyűlési választások = Magyarország története tíz kötetben. 1918-1919., 1919-1945. Főszerk.: RÁNK1 György. Budapest, 1976. 544-550.; lásd még ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 22000. 222-225. 26 Árkád: Az önkormányzatok az 1929. évi XXX. t-c. szempontjából, különös tekintettel a városokra = Városok Lapja. 1930. jan. 1., 11-12. 27 ANTAL Tamás: Hódmezővásárhely szervezési és működési szabályzatának ügye a két 109
