A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ANTAL Tamás: A vásárhelyi Kun Béla a törvényhatósági reformokról, különös tekintettel a virilizmusra
ANTAL TAMÁS A VÁSÁRHELY] KUN BÉLA AZ 1929. ÉVI TÖRVÉNYHATÓSÁGI REFORMOKRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VIRILIZMUSRA A területi közigazgatás intézményi változásai 1929-ben Az első világháborút követően kialakult közigazgatási viszonyok számos belső ellentmondást és legalább annyi ideiglenességet hordoztak magukban Magyarországon. Az államot sújtó háborús veszteségeket a trianoni békeszerződés által megvalósított területi elcsatolások tovább súlyosbították, így ezek és az országon belüli politikai polarizáció - legitimisták, nemzeti királyválasztók, köztársaságiak, szociáldemokraták, bal- és jobboldali szélsőségek -, valamint a torlódott szerkezetű társadalom1 sajátosságai gyakorlatilag lehetetlenné tették a közjogi konszolidációt. E körülmények nem csupán a kormányforma és az államfői jogok gyakorlásának kérdését érintették,2 hanem a közigazgatási struktúra egészét - benne a területi szintű közigazgatás intézményeit - is. A törvényhatósági - vármegyei és a thj. városi - önkormányzati igazgatás már önmagában számos nehézséget rejtett: mivel az utolsó átfogó törvényi szabályozás 1886-ban történt,3 az azóta eltelt több mint harminc év egyébként is számos változtatást indokolt. A városok tekintetében áthidaló megoldásként ugyan elfogadott az országgyűlés egy fejlesztési törvényt még 1912-ben, de a háború ennek a végrehajtását is megakadályozta. Miután a békeszerződés területi rendelkezéseit a vezető politikai erők általában ideiglenesnek tekintették, s a területi revízió - békés vagy éppen fegyveres módon - a korszakban mindvégig napirenden szereplő kérdés volt, a területi közigazgatási reformokra - melyeket az esetleges határmódosítások nyomban érintettek volna - valójában sem elvi, sem gyakorlati megfontolásból nem került sor az első békés évtizedben. 1 MÓZES Mihály: Az ipari forradalmak kora. Budapest, 1990. 27., 90-93. 2 Lásd különösen az 1920. évi I. te., 1920. évi II. te., 1920. évi X te., 1920. évi XI. te., 1920. évi XVII. te. rendelkezéseit, valamint RUSZOLY József: Az első nemzetgyűlési választások előzményeihez = Uő.: Újabb magyar alkotmánytörténet. 1848-1949. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2002(a). 188-203. 3 SARLÓS Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Budapest, 1976. 154-165.; RUSZOLY József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága, 1872— 1944. Szeged, 2004. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, XXXV.) 11-106.; KRUZSLICZ István Gábor: Várospolitika, közigazgatás = Hódmezővásárhely története. II. köt. 1. rész. Főszerk.: SZABÓ Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993. 388M02. 103
