A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Részlet Csúcs városrész településtörténetéből
hatja e megállapítást. A 18. század közepétől kezdődően számtalan belvíz, tűzvész és egyéb természeti csapás nyomán újjáépültek az első hajlékok, s ezzel egy időben utcarendezések is történhettek. Az utolsó 40-50 év hatalmas építkezései nyomán minden második ház helyén új épült. Az épületek előtt dúslombú fák hajladoznak, így nehéz lenne ma már a régi kanyarokat fölfedezni. A mai Vidacs utcának lehetett, sőt biztosan volt is folytatása déli irányban. A Szent László utca páros oldalán a Kocka utcától az Észak utcáig terjedő szakaszán álló házak telkeinek végében négy, ma már többnyire melléképületként szolgáló, meglátásunk szerint a 18. század harmadik harmadában épült házakat fedeztünk fel! Egy közülük összedőlt, mivel a tulajdonosok kihaltak belőle. A Szent László utca 76. számú házról van szó.11 Az épületek közös jellemzői: A Szent László utca páros oldala járda vonalától 50-70 méter távolságra helyezkednek el. Három osztatúak, elöl található egy ablak és a kapubejárat. Ez a rész nem szélesebb 5-6 méternél! A kapun belépve a pitvarba jutunk. Azután következik a szoba vasrácsos, négy egyenlő részből álló ablakkal. A szobába vezető ajtó szemöldökfája kb. 1,50 méter magas, majd a kívülről megközelíthető kamra következik a padlásföljáróval. Az épületek „belvilága” megemelt cseréptetőre van húzva. Mind a 92., mind a 74. szám alatti telkeken az utcafrontra különböző időben új házak épültek, így a régi házacskák melléképületként funkcionáltak tovább, bár a 74. szám alatti régi épületet ma is lakják, sőt a gázfűtést is bevezették. A Szent László utca 56. számú ház, a Szent István utcai iskola mögött található. Erről bővebb információim nincsenek. A Szent László utca 92. számú házacska őrzi leginkább az eredeti állapotakat, amint a mellékelt fotókon is láthatjuk. A család elbeszéléséből ismert a történet. A 19. század első éveiben született Kóti János és neje Imre Lídia halála után nem használták tovább a házat, csupán tárolásra vették igénybe. Kívülről időről-időre renoválták, szerencsére belülről teljességgel érintetlenül hagyták. Jó általános állapotban van ma is. A régi házakat addig, ameddig lakóépületként funkcionáltak az adott kor igényei szerint alakították át. Az eredetileg szalma- vagy nádtetőket legkésőbb a 19. század végén cserélték fel cserépfödélre. A kamrákban a borkészletüket tárolták a szőlősgazdák. Terményeiket góréban tartották, szalma- és szénakészletüket pedig rakodókban halmozták fel, elkerülendő a házak közötti tüzeseteket. Véleményem szerint a magmaradt négy épület része volt a Palotai utca városrésznek. A többi épület az idők során megsemmisült. Az uradalom gazdaság- és településpolitkájához tartozandó, 1795-ben megkezdték a Csúcs- és Hattyas-tó lecsapolását.17 18 A mai Lévai utcán mély kanálist ástak, így a két tó vizét a Pap-erén keresztül a Hód-tóba vezették le. Egyúttal a 17 Fülöp Károlyné Szent László utca 74. szám alatti lakos szóbeli közlése. 18 BODNÁR Béla i.m. 68. 216
