A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Kun László király és a hód-tavi csata

legtöbbször rajta kívül álló okokból, mondhatni kényszerűségből, egyedülálló magatartás az egész magyar történelemben.

Azt, hogy László, akiben kunok vére is folyt, de egyszersmind a magyar Szent Korona királya is volt, miként élte meg, hogy vérrokonaival testvérháborút kellett vívnia, már nem tudhatjuk meg. Kivételes alakját és zűrzavaros uralkodását azonban több irodalmi alkotás örökítette az utókorra. A romantika korában született szomorújátékokon és históriai drámákon túl számos vers, és néhány regény is megőrizte azt a hangulatot, mely az utolsó Árpád-házi királyok idejét jellemezte. A kunság és IV. László viszonyáról, s főként a hód-tavi csatáról izgalmas és érzékletes leírást olvashatunk, ha kezünkbe vesszük Rakovszky József A fekete lovag c. regényét, mely a király élete mellett felvillantja udvari papja, Kézai Simon, és édesanyja, Kun Erzsébet elképzelt életét is, ugyanakkor az egyház és a bárók fondorlatai is elénk tárulnak.

A sors különös fintora, hogy László halálát éppen kun testvérei okozták, arra hívja fel a figyelmet, hogy a XIII. századi, főként a pápa által vezetett Európa számára semmi sem volt szent saját ügyén és hatalmán kívül, így László uralkodása és különös, kettős személyisége fiatal koránál fogva még nagyobb súllyal esik latba az Árpád-kori magyar történelemben.

7. A hód-tavi csata emlékműve Vásárhely határában

87