A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Kun László király és a hód-tavi csata
Horváth Mihály és Pauler Gyula is elfogadják, hogy IV. László és a kunok Hódnál ütköztek meg a XIII. század utolsó harmadában. „...1282-ben, Oldamur főnökük vezérlete alatt, föllázadtak s az országot szerte pusztították. László ekkor fogságából kiszabadíttatván, a lázadókat a Hód tavánál megverte s a futamlókat Erdélyen keresztül az országból kiűzte. A többieket pedig, kik a lázadásban részt nem vettek, állandó lakhelyekre s a keresztény vallás fölvételére kényszerítette.”50 Pauler Gyula A magyar nemzet története c. munkájában a következőképpen ír: „A kún sereg, Oldamér a Hódmezőn, a mai Hódmezővásárhelynél, az összefolyó Ti- sza-Maros mocsarai közelében találkozott a magyarokkal. .. .A kúnok vitézül, dühösen harczoltak, „de - szinte csodának tetszett - amint erősen folyt az ütközet... hirtelen... nagy zápor csapkodott szemükbe, s a kik íjaikban, nyilaikban leginkább bizakodnak vala, a sűrű zápor miatt, a próféta szavai szerint, olyanokká lőnek, mint a föld ganéja”, s a magyarok keményen megverték őket. Sokan kifutottak az országból Havasalföldre, „barbár népek” közé és Magyarországon hagyták mindenüket: nőket, gyermekeket. A kik az országban maradtak, „a király parancsára annyira hódoltak, hogy remegő szívvel alig mertek a király arczára tekinteni” (1280. augusztus elején).”51 A XIX. század végére a csata helyszínét illetően tehát a legtöbb történész egységes álláspontra jutott, a csata időpontjában azonban nagyon sokáig nem tudtak megegyezni, s valójában a mai napig sem került elő olyan forrás, amely megbízható bizonyítékkal szolgálna akár az egyik (1280), akár a másik évre (1282) vonatkozóan. Pauler Gyula a hód-tavi csata időpontját illetően már nem egyezett elődeivel. Szeremlei Sámuel a Hód-Mező-Vásárhely története c. monográfiájában52 ugyancsak 1280-at jelölte meg a csata évének, és Szabó Károly is. Ezzel szemben, a teljesség igény nélkül, Kálti Márk, Thuróczy János, Horváth Mihály, Czímer Károly, Karácsonyi János és a legújabb kori szegedi középkorászok mind 1282 tavaszára teszik a csata időpontját. A két kutatói tábor, a reformkortól kezdve megegyezett abban, hogy a király és a kunok között két alkalommal került sor fegyveres harcra, s ezek közül az egyik 1280 őszén volt. Pauler Gyula és Szabó Károly a csata időpontjának meghatározásakor egy oklevélre hivatkozott (1280. augusztus 24. Fehérvár), amelyben László egy várjobbágyot a hódi-csatában való részvételéért a nemesek közé emelt, ám erről az oklevélről később kiderült, hogy hamis. Karácsonyi János, aki pontosan elemezte IV. László okleveleinek tartalmát és külső tulajdonságait, a leghitelesebb forrásnak ezeket és a Képes Krónikát tekintette.53 Az 1282. évre következtetett IV. László 1282-es tartózkodási helyeiből is. Március 50 HORVÁTH Mihály: A magyarok története rövid előadásban. Budapest, 1876. 81. 51 PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. II. Budapest, 1899. 370-371. 52 Ld. SZEREMLEI Samu 2005. 79. 53 BLAZOVICH László: IV. László harca a kunok ellen =Századok, 1977. 5. 941-945. 83
