A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - SZIGETI János: A körtöltés várfalként veszi körül Hódmezővásárhelyt Városismertetők és útikönyvek

Jól használható, utcanév-mutatóval ellátott térkép egészíti ki az útikönyvet. Arató László, Bátyi Zoltán szerzőpáros Hódmezővásárhely az alföldi művész- város című rendhagyó útikönyvét Hódmezővásárhely Önkormányzata adta ki. Ma­radéktalanul lehet dicsérni a könyvben a nagyon szép fotókat, köztük Dömötör Mihály alkotásait, a két térképet, amely a belvárost és a település külterületét, von­záskörzetét mutatja be. A zsebben is elférő könyvecske a felhasznált irodalmat is közzétette. Igen sok színes hirdetés tarkítja az oldalakat. Az előbbi útikalauzzal csaknem egy időben látott napvilágot Pálffy István meghökkentően érdekes, figyelemfelkeltő című útikönyve: Egy kis hazai. Hódme­zővásárhely és környéke a szerző és a helyiek ajánlásával. 2009-ben kapta a megbízást Pálffy István népszerű híradós műsorvezető, 2010- től országgyűlési képviselő - a város önkormányzatától személyes megközelítésű, egyedi hangvételű útikönyv megírására.37 Horatius Ars poetica-ja jut az olvasó eszébe: In médiás rés. Pálffy azonnal leutazik, ahogy sejteti, a csomorkányi ha­gyományokat őrző városba, fényképezőgéppel rója a tereket, utcákat, a környéket, heteket tölt itt, hely- és várostörténészekkel konzultál, többek között Szenti Tibor íróval, néprajzkutatóval. Tehát a dolgok közepébe vágott! Pálffy István városkalauzának egyik nagy értéke a műemlékek közérthető, szakszerű tálalása, a szövegből kiderül, hogy nemcsak a szakirodalmat ismeri jól, hanem fel is kereste az épületeket. Szívesen használ tájszavakat (sömmi, küfal), a széttekintés helyett „ragadozást” ír, s időnként kiszól az olvasóknak, aláhúzva a mives gondolatokat. Kuriózumként vagy inkább adomaként megszólaltatja a vá­rosháza toronyőrét, Nagy Attila szobrászt, Kovács Katalint, a városi tv riporterét, Szenti Tibor írót, néprajzkutatót, Zoltai Attila festőművészt. Nem kerülte el fi­gyelmét a néprajzi értékek sem. Fölsorolja a rendezvényeket, helyi ünnepnapokat is. Túrajavaslata a tanyavilág, a Tisza, a kardoskúti puszta, Opusztaszer megtekin­tésére terjed ki. A híres vásárhelyiek, Vásárhelyen híresek almanach-szerű bemu­tatása is hozzátartozik a település múltjához és jelenéhez. Hiányérzetünk a név- és tárgymutató elmaradásával kapcsolatos.38 Két új szócikk közlésével szeretném bemutatni, hogy korunk milyen elvárást fogalmaz meg a korszerű útikönyvekkel kapcsolatban. Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (Rapcsák András u. 7.) Hódmezővá­sárhely kultúraigényes, irodalombarát és színház szerető közönségében a 19. szá­zad végétől szinte napjainkig elevenen élt a remény egy állandó színház építésére. „Thália hajléka” a Nyári Színkör fennállásának alig több mint fél évszázadig tartó időszakával (1898-1950) csak részben valósult meg... A népkerti Vigadó (1902-1950) és a ma is álló Kaszinó (1900) épülete inkább a társas vígasságok célját szolgálták, akárcsak a Fekete Sas messze földön híres emeleti nagyterme. Utóbbi, ha nagyon szűkösen is, de nem egyszer kitárta kapuját Thália papjainak. A 37 TÖRÖK Anita: Pálffy István néhány hétre Hódmezővásárhelyre költözik = Délvilág, 2009. máj. 26. 38 PÁLFFY István: Egy kis hazai. Hódmezővásárhely és környéke. Hódmezővásárhely, 2009. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom