A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - NAGY Gyöngyi: Vásárhely történetírója, Szeremlei Sámuel és a Hód-Mező-Vásárhely története című monográfia
NAGY GYÖNGYI VÁSÁRHELY TÖRTÉNETÍRÓJA, SZEREMLEI SÁMUEL ÉS A HÓD-MEZŐ-VÁSÁRHELY TÖRTÉNETE CÍMŰ MONOGRÁFIA „...a vidéki magyar városoknak a nemzeti nyelv, hit, erkölcsök, szokások és érzések fenntartásában legalább is van akkora részük, mint a nemességnek és a főrendeknek. ” (Részlet Szeremlei Császár Sámuel akadémiai székfoglalóján elmondott beszédéből, 1909) Historiográfia és helytörténetírás A historiográfia és a történetírás ugyanúgy elválaszthatatlan egymástól, mint az országos történetírás és a helytörténetírás. Sokszor jól képzett helytörténészek olyan munkákat tettek le az asztalra, amely módosította a magyar történelemről alkotott általános képünket, vagy legalábbis bővítette az ismereteinket.1 Szeremlei Sámuel tipikus dualizmuskori ember volt, akinek mindenre kiterjedt a figyelme. Nevét elsősorban hatalmas lélegzetű munkája, a Hód-Mező-Vásár- hely története c. monográfiája örökítette meg az utókor számára, amelyben számos tekintetben úttörő módon írta meg egy város történetét.2 A mezővárosok, azok lakói és kétségtelenül színes történetük felé először a feudalizmus lehanyatlása után kezdtek érdeklődni Magyarországon.3 A vásárhelyi helytörténeti kutatás első nagy úttörője Szőnyi Benjámin (1717-1794) református lelkész, író és énekszerző volt. A legtöbb figyelmet latin és magyar nyelvű verses krónikájával vívta ki (Nova Thessara homagii et fidelitatis), amelyben az 1753. évi Törő-Pető-féle mozgalom történetét írta meg. Nagyon fontos forrásnak számít, hiszen Vásárhely nevét ekkor említik első ízben a magyar történelemben, sőt nemcsak a lázadásról számol be, hanem a város életéből is felvillant néhány epizódot. Vörös Mihály (1760—1820k) A bajnokok Vég Gyula várában c. balladisztikus krónikája éppúgy ötvözi a szépirodalom és a történetírás elemeit, mint Szőnyi Benjámin írása. Farkas András (1770-1832), aki Csokonai Vitéz Mihály iskolatársa volt, a XVIII-XIX. század fordulóján bejárta egész Ma1 KOVÁCS István: A város történetének kutatásáról = Hódmezővásárhely története. I. köt. A legrégibb időktől a polgári forradalomig. Szerk.: NAGY István és SZIGETI János, Hódmezővásárhely, 1984. 11. (A továbbiakban: KOVÁCS 1984.) 2 R. VÁRKONYI Ágnes: Értékrend és történelem = Szeremlei Sámuel emlékezete, Hódmezővásárhely, 1994. 7. (Vásárhelyi Téka, 7.) (A továbbiakban: R. VÁRKONYI 1994) 3 KOVÁCS 1984. 11. 37
