A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
ADATTÁR - KOVÁCS István: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei 4. rész. O-R
márciusára a szükséges 1200-ból már 800 pengő összegyűlt. 1933. április 21-én és 22-én a Korzó Moziban az Országzászló-alap javára díszelőadás során bemutatták az Égi titánok című filmet. 1933 júliusában Ratsek Ráfael állami tanító verseskötetet jelentetett meg, a tiszta jövedelem 50%-át a szintén az országzászló felállítására ajánlotta fel. Az összeg 1934-re gyűlt össze, ekkor nyilvános pályázatot írtak ki. A Nagymagyar ország című pályamunkát (Kriván Ferenc és ifj. Koncz Péter) fogadták el. (korábban több terv is készült. Közülük Vértess Ágoston, a majolikagyári igazgató által készített tervet eredeti nagyságban fel is állították a Kossuth téren, az Ógimnázium előtti részén, a Rothermere utca tengelyében. Az elhelyezésről a fentin kívül még több elképzelés is felmerült, így a Városháza előtti terület, az Andrássy és Bocskai utcák sarkán lévő kis tér. Végül is a mérnöki hivatal és a Városi Szépészeti Bizottság javaslata alapján 1934. április 18-án a kisgyűlés a Kossuth- szobor és a Fekete Sas főbejárata közötti részt fogadta el. Május 20-án József főherceg jelenlétében avatták fel a Kossuth téren. A zászló egy öt méter magas fehér műkő alapzaton nyugodott, amelynek lépcsőzetéből nőtt ki egy szabályos trapézalakot mutató tömb, tetején a rudat tartó magyaros dísszel. Helyén 1949. március 28-án állították fel a —>Szovjet hősi emlékművet. 1938. augusztus 14-én a Mezőgazdasági Szakiskola területén is felállítottak egy első világháborús emlékművet és országzászlót, amely emléket állított annak az iskola 11 volt diákjának, aki életét adta a hazáért. - Kriván Ferenc (*Hódmezővásárhely, 1889 fHódmezővásárhely, 1970) szobrászművész. Ifj. Koncz Péter (*Hódmezővásárhely, 1903 fBudapest, 1991) építész, városi mérnök. Habsburg József Ágost főherceg (*Alcsút, 1872 fRain bei Straubing, 1962) tábornagy, kormányzó, az MTA tagja. Urmánczy Nándor (*Maroshévíz, 1868 f Maroshévíz, 1940) író, országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság elnöke. Herczeg Ferenc (*Versec, 1863 fBudapest, 1954) író, újságíró, a magyar Revíziós Liga elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és másodelnöke. 1385. OSKOLA UTCA -> SZŐNYI UTCA 1386. OSKOVICS-KALAPSZALON -* ELKÁN-HÁZ 1387. OSKOVICS-KALAPÜZLET —> KAPUS CUKRÁSZDA 1388. OSVÁTH BÉLA-RELIEF Kinizsi utca 12. Szabó Iván készítette 1990-ben. — Osváth Béla (*Hódmezővásárhely, 1926 f Budapest, 1965) tanár, múzeum- és színházigazgató, kritikus, a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja. Szabó Iván (*Budapest, 1913 f Budapest, 1998) szobrászművész. 1389. ÓTEMPLOM -> REFORMÁTUS ÓTEMPLOM 1390. ÓTEMPLOM KÖZ ^TEMPLOM UTCA 1391. ÓTEMPLOMI BAZÁRSOR 1889-ben, amikor megszűnt az Ótemplom körüli kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalát lebontották, helyébe bazársort építettek. A kivitelezést Kruzslicz Péter vállalkozása végezte. A bazársorban működött többek között Róth Antal könyvnyomdája, amelyben Szeremlei Sámuel várostörténetének első két kötetét nyomták, továbbá a Hód-Mező-Vásárhely című lapot. Az egyház a bazársor üzleteit helybeli vállalkozóknak, üzletembereknek és mestereknek adta ki iroda, műhely, raktár, üzlet céljára. 1892-ben itt nyílt meg ifj. Gartsik Tivadar rőfös- és divatáru-üzlete. Az 1920-as években itt volt Posztós Pál könyvkötészete, az üzletet Jäger Nándortól vette meg. 1925- ben Gila Jenő hegedűkészítő mester nyitott műhelyt, 1926-ban Róth Panni fényképészeti műtermet. Itt kapott helyet többek között a Sarkadi Nagy könyv- és papírkereskedés, Alácsi-könyvkölcsönző. Már 1940-ben mozgalom indult a lebontásáért, amelyre végül is 351
