A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

helyszín is: a Danberg hágóját nem találjuk a térképen. Nincs megadva, hogy mikor játszódik a cselekmény. A szereplők havasi falu lakói, három felvonásra komponált a mű. Ráben falusi asztalos, műhelyében (otthonában) történik minden. A másik főszereplő Anna, a szép, fiatal szolgálólány, ki Rábentől hord szíve alatt magzatot. Ide, az asztalosműhelybe toppannak be a szereplők, a falu lakói: a kéregető bolond, a bölcsőt rendelő fiatal pár, Tilda, aki után Ráben vágyik, és a meseszerű színdarabok állandó mozgatója, a jövőbe látó, vészt jósló öregasszony. Shakespeare boszorkánya talán? Ide érkezik Tündöklő Jeromosként a vihart hozó, lelkekben zavart keltő Vándor is. Ráben nem közönséges asztalos. Hite segíti, hogy minden hétköznapi munkája képzőművészeti alkotássá szelídüljék keze alatt. A második felvonásban visszatérő öregasszony jósolta vihar Ráben lelkében kezdődik. Tilda és Anna közötti vívódásában elveszíti hitét, alkotói készségét. Színpadi megjelenítésben ez féktelen tivornya, romboló duhajkodás, ami maga után vonja elszigetelődését, végleg magára maradását. Tetőpontján dance macabre, írja a 2006-ban megjelent mű névtelen recenzense. Haláltáncnak éppen lehet haláltánc, de hamarább ötlik elő Ibsen Nórájából a címszereplő társadalmi konvenciók ellen lázadó performance tarantellája, semmint a vallási színezetű, középkori misztériumjáték. A künni hóviharban odavész Anna és az időközben megszületett gyermek, oda vész Tilda is. Tragédia hordozza magában a katarzist, mint a klasszikus görög drámákban: mikor utoljára megy szét a függöny, a műhelyben ismét rend, csend, meleg van. Ráben, elfogadva a megváltoztathatatlant, dolgozik. Fölülkerekedni önmagán: nem megalkuvás, nem beleegyezés - elfogadás. Nagy árat fizetett a felismerésért. De hite visszatérése lelki békét, alkotó kedvet jelent.24

Vöröss, művészetében, elrugaszkodott a koalíciós irányelvektől, igénye: parnasszista szintre emelt igény. Vázolt istenhite eszköz, s minthogy eszköz: apokrif istenhit. Egy alkotó ember hitehagyásának tragédiája a lélek és a külvilági lét összeomlásának párhuzamos ábrázolásával. Mindenesetre a dráma nem a kor szellemének megfelelő, nem halad a sematizmus irányába, melyből majd általánosságban kinövi magát a szocialista realizmus. Nem

24 Egy egészen korai színházi munkájáról is tud a bibliográfus: Sárosy címmel írt kuruc-jelenetet a gimnázium diáklapjába Rákóczi halálának bicentenáriumi évében; A szociáldemokrata politikus özvegyével, Takács Ferencné Erzsiké nénivel többször „készítettem interjút.” Erre a beszélgetésre 1978. december 2-án, lakásán került sor; Somlay véleménye a Játék mögött utolsó lapján: ,A darabot író írta. Ha ez a darab ma még nem eléggé színpadra érett is, egész biztos, hogy írója hamarosan beletanul a színpadi formába. Fogjon hozzá olyan témájú színdarab írásába, amely belekapcsolódik a mába. Azt is jól tenné, ha a mai (ez alatt nem 1946. decembert értem), francia, és új amerikai írókat olvasna sokat. Üdv. Somlay Arthúr”; A Viharvető példányán ez áll: ,Jzz a darab sokkal jobb, mint az első, amelyet olvastam. A második felébe bele kellene dolgoznia egy jóindulatú, mesterségét értő dramaturgnak. (Talán tudnék is egyet.) Véleményem szerint a Nemzeti Színháznak foglalkoznia kellene ezzel a darabbal. A magam részéről szívesen állok rendelkezésre, ha felhatalmazást kapok rá. Vöröss István író. Jó író. Kiváló író, aki kitűnő darabokat is fog írni. Budapest 1947. Somlay Arthúr”; VFU, 1947. febr. 8.; AU, 1947. febr. 11.; Ráben szövege a színdarabból a Máté István szerkesztette kiadás 41. oldalán, a vers a Holt zendülő (1992) posztumusz kötet 71. oldalán olvasható. A készülő verseket, versmorzsákat rendszerint óra, perc pontossággal, lakcím feltüntetésével datálta, így a lakás- változtatások is nyomon követhetők. Tisztázatokat csak évszámmal jelölt. Máté István szerkesztőként szöveghiányos munkapéldányból dolgozott. Olyan feladat megoldására vállalkozott, amit színházi dramaturgnak, hosszas, rendezővel folytatott konzultációk után kell elvégezni: megírta a hiányzó szövegrészt. Túlírta. Ahiány nagysága átlagszámítással megállapítható, gépírásos, számozott lapokból áll a kézirat. A rendelkezésre álló szöveg elolvasása után, a feltett dramaturgiai kérdések (miértek okokozati összefüggése) dramaturgiai válaszaiból kellett volna rekonstruálni a hiányzó részt. Ez mára okafogyottá vált, a Somlay kézjegyétől értékesebb kéziratok előkerültek a gimnázium pincéjéből.

311