A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

pont a felekezeti hovatartozás, a fizikai kondíció sem diszponál. A cserkészet ökumenikus, mint a gimnázium, mert a tudás megszerzése, a tanulás joga is az. Az Erő cserkészcsapat mozgékony szervezet, honismeretet célzó kirándulásaik közlekedési eszköze a kerékpár volt. Vöröss István ezeken részt venni nem tudott. Viszont cserkészek alakították meg a Márciusi Front vásárhelyi csoportját, melynek, az emlékező szerint, később csatlakozó tagja volt. A csoport szellemisége harmonizált Vöröss István ideájával.15 Első mentorával már nem osztozhatott örömeiben: „Szélsőségek nem vezetnek célhozidézte a Kereskedelmi Testület díszelnöke, Telek Andor, a Tornyai Társaság 1937. novemberi estjén „a legnagyobb magyart.” Széchenyi István eszmevilágát elemezve az igazmagyarságról beszélt, ami nem lehet faji kérdés. „Az egészséges váltógazdaság híve vagyok, s úgy érzem, csak használni fogok a Tornyai Társaság egyéneken felülemelkedő céljainak, ha átengedem helyemet. ” — mondta fél év múlva Galyasi, az Első zsidótörvény kihirdetése után, a Tornyai Társaság júliusi, rendkívüli közgyűlésén. Ki nem mondott kényszerlépés volt ez, a kirekesztő politika azt is szabályozta: kit, hányadik felmenőig kell izraelitának tekinteni, ha gyakorolja hitét, ha nem. Vöröss István matúrája évében lett választmányi tagja a Tornyai Társaságnak, ugyanekkor erősítették meg az alapító tag Kohán György hasonló státusát.16 Méltatlan lenne napra porciózni közös életszakaszukat, nem most tartozik művészprofiljukhoz. Amúgy a fennmaradt levelek, a Művészettörténeti Dokumentációs Központ anyaga, vagy

i számában került sor. P. Mogyorossyról sem tudhatott Máté István, ezek a dokumentumok újabban kerültek a NLVK helyismereti gyűjteményébe, a Szt. István plébánia könyvtárrendezése, selejtezés után; P. Németh János S. J. 1942. november 23-án írta a könyvet kísérő levelét. 1941-1951 között volt a Szent István templom plébánosa, később tartományfonök lett. O pásztorába a tanyavilágot, ahol igen népszerű volt. Nevét megtaláljuk a közelmúltban, Hódmezővásárhelyen nyilvánosságra hozott ügynöki jelentésekben. A jezsuita rendben használt rövidítések jelentése: Jézus Társasági atya. (P = páter, atya, S.J. = Societas Jesu, Jézus Társasága); 1943-ban jelent meg Sík Sándor három kötetes munkája, az Esztétika. A „szép” kanti autonómiája - „szép az, ami érdek nélkül tetszik”- szerint fogant Vöröss kéziratok: A szépről (1945. július); A szépről és a versről (1945. augusztus 6.); A versről és a világról (datálatlan). Kéziratok, másolatok az archívumban, ill. NLVK helyism.

15 KRISTÓ NAGY István: A vásárhelyi gimnázium, mint a népi gondolat műhelye = Bethlen Gábor Gimnázium Jubileumi Évkönyve, 1972/73. 131-136., 1938. május 1-én alakult ez a helyi csoport, a cserkészcsapat tiszai csónakházában. A helyszín miatt is érthető későbbi csatlakozása. Távol mindentől, ott vitatatták meg a Válasz, a Híd, a Tovább, és a Tanú (Németh László nem vett részt a Márciusi Frontban) legfrissebb számait. Analógiát lehet keresni e tiszavirág életű mozgalom és a hajdani Galilei kör között: mindkettő antimilitarista, szociálisan érzékeny, állandó megfigyelést provokáló, betiltásuk után illegálisan működő. Másik dolgozat témája ez. Már az 1935. évi vásárhelykutasi találkozó után sűrűn jöttek Vásárhelyre a népi írók. A Márciusi Front - a parasztság felemeléséért szót emelő - téziseihez illeszkedik például Vörössnek Este a parasztok (1937), Paraszti hitvallás (1937), Paraszti ballada (1938) című versei, Falusi kisfiú (1939) című versciklusa, Parasztok című cikksorozata (1941). Hagyatékban, ill. az archívumban.

16 NU, 1937. nov. 6.; VRU, 1938. júl. 31.; 1938. május 29-én hirdették ki az 1938: XV. törvénycikket, az úgynevezett I. zsidótörvényt. Jelentősen korlátozták a zsidó vallásúak közéletben (sajtó, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara, az üzleti és kereskedelmi élet) betölthető szerepét, részvételi jogát. Rendkívüli közgyűlésen Endrey Béla és Pákozdy Ferenc közös indítványára, érdemei elismeréseként, Galyasi Miklóst tiszteleti taggá választották. Galyasiról itt írni, szűk e hely. Teljességre törekvő munkát érdemel; NU, 1940. dec. 10.; A tisztújítás után elnök Endrey Béla polgármester, társelnökök Bodnár Bertalan, dr. Soós István, alelnökök Bibó Lajos iró, Pákozdy Ferenc költő, ügyvezető elnök Szathmáry Lajos tanár, titkár vitéz Erdős János festőművész. Választmányban Csomorkányi Pál (Simonka György), Kohán György, Takács Ferenc, Simándy Béla, Vöröss István. Tiszteletbeli tag lett Móricz Zsigmond. A felsorolás nem teljes, csak a költőhöz kötődő személyeket vettem ide.

304