A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - BENKŐ László: Régi vásárhelyi mesterségek. Szekérgyártó, kerékgyártó, bognár
közepén állt. Tizennégy gyermekéből két fia is a kerékgyártó mesterséget tanulta ki. Bagi Károly cégtábláját és faragással díszített faragószékét a helyi múzeum őrzi. Id. Bagi Sándor (1832-1909) is a bognármesterséget folytatta, amelyet fiának is átadott. Az ifjabbik Bagi Sándor édesapjánál kezdte megismerni a kocsigyártás fortélyait, majd a kor szokása szerint szakmai vándorútra indult. Kerékgyártósegédként dolgozott Szegeden, Pesten, Győrben, Komáromban és Pápán, különböző kerékgyártó műhelyekben és kocsigyárakban. Vásárhelyre visszatérve először édesapjával közösen dolgoztak, majd 1887-től önálló kocsigyártóként tevékenykedett. A Bocskai utcáról lekanyarodva a tóalj i részen építette fel kocsigyárát, 1891-ben. A helyi Ipartestület Kerékgyártó Szakosztályának befolyásos tagja volt. Az Iparos Tanonciskolában bognár szakrajzot tanított. Két fiúgyermeke azonban már nem az ősi mesterséget vitte tovább. Id. Bányai Albert (1894-1964) kocsigyártó, bognármester A vásárhelyi Kotymán Dániel kerékgyártó mester műhelyében tanult és szabadult fel. Segédként bejárta Magyarország és Ausztria híres kocsigyárait, mint a budapesti Kölber vagy a bécsi Söhner gyár. Vásárhelyre visszakerülve Kiss Imre kerékgyártó műhelyébe társul, majd a Szegvári utcában önállóan kezd dolgozni. Az olasz frontról sebesülten hazatérve kezd lassan a munkához, majd 1924-től Benkő András kocsigyárában társult tagként dolgozik. 1926-tól azonban elválnak útjaik, ekkor kerül (valószínűleg mesterként, társult tagként) a Palócz-kocsigyártó műhelybe a Petőfi utca 8. szám alá. Együtt dolgozott a műhelyben a híres Ács Lajossal, Boda Pállal és Székely Mihály bognárokkal. Itt több mint húsz évet dolgozik, közben (a család visszaemlékezése szerint) tulajdonosként átveszi a bognárüzemet. 1949-1950-ben kisajátítják a műhelyet és lebontják a házat. Ekkor vásárolja meg a Kígyó utca 15. alatti (a volt tarjáni tánciskola) épületet és nyit korszerű elektromos gépekkel felszerelt műhelyet, ahol számtalan bognártanoncot nevel ki, köztük fiát, Albertet is. 1945-től a még néhány évig fennálló Ipartestület Bognár Szakosztályának elnöke, védi a szakmát az erőltetett szövetkezetesítéssel szemben. Élete utolsó éveit a műhelyben töltötte el, ténylegesen már alig dolgozott, a munkát felügyelve és a régi szakemberekkel és a megrendelőkkel beszélgetve.53 IJj. Bányai Albert (1926-2010) bognármester Édesapja, id. Bányai Albert mellett tanulja ki a szakmát, szinte beleszületik a bognár szakmába. 1946-ban szabadul fel, még apja Petőfi utcai műhelyében. A kocsigyártó és bognár mesterségből néhány év múlva mestervizsgát tesz, de mellette megszerzi az épület- asztalos képesítést is. Még azok közé a bognárok közé tartozott, akik kitanulták a szekerek és kocsik készítését, de életük során erre már egyre kevesebb lehetőség volt. 1948-ban Vásárhelyen rendezett Centenáris Kiállítás és Vásáron arany oklevelet szerzett kocsijával, ahol az önálló mesterek még erőt képviselve jelentek meg. A műhelyet átköltöztetik a Kígyó utcába, a gépekkel és berendezésekkel együtt. A faipari szövetkezeteket [is] ekkor kezdik ráerőltetni az iparos rétegre, a számító vagy gyengébb bognárok (és más fafeldolgozók) belépnek a Ktsz-be. Bányaiék a nehezebb utat választják, önálló iparosok maradnak az ötvenes években is. A kocsigyártás teljesen leáll, áttérnek a szerszámnyélre, épületasztalossági munkákra. A hetvenes évek végéig több bognár ipari tanuló gyakorlati oktatását végezte. Két fia is kitanulta édesapja mellett a mesterséget, de az élet mindkettőjüket másfelé vitte el.54 53 Id. Bányai Albert életrajzát a család visszaemlékezése alapján állítottuk össze. 54 Ifj. Bányai Albert életrajzát a család visszaemlékezése alapján állítottuk össze. 246
