A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - KADAR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen

Ezek közt a kellő felszereltség és a szakszerűen elkészített tanterv hiányát, vala­mint az egyoldalú bölcsészeti képzést, a latin műveltségnek a természettudo­mányok rovására bekövetkezett túlterjeszkedését említi.38 Ennek az egyoldalúság­nak a kedvezőtlen társadalmi hatásaira is rámutat: „Az értelmiség gyakorlatiatlan és ferde növeltetése, s ebből folyó anyagi szorultsága következtében” a közhivata­lokat olyanok árasztották el, akik hozzá nem értésükkel és korrupcióra való hajlan­dóságukkal gyengítik a „közállam” működését.39 Az egyház missziói és nevelésügyi feladatairól később bővebben, több részből álló cikksorozatában értekezik ugyancsak a PEIL-ban.40 Mint láttuk, Szeremlei kritikus mind korának egyházi életét, mind pedig az is­kolaügyet illetően. Személyes motívumait taglalva felismertük a benne szenvedé­lyesen munkálkodó nemzeti felelősségérzetet, amelyet nemesi származása és vá­lasztott hivatása, prédikátori attitűdje táplált. Ennél fogva természetesnek tekint­hetjük, hogy a vásárhelyi lelkész nem marad meg a korítész kényelmes szerepében. Felelősséget és közegyházi tisztséget vállal, hogy változtathasson az egyház és az iskolaügy állapotain. Mint a tiszántúli református egyházkerület levéltárnoka (1885-től) szorgal­mazza az iskolákról végzendő adatgyűjtést, hogy az egyházi közvélemény pontos tájékoztatást kapjon a tanintézményeiben folyó munkáról, az oda járó diákok szá­máról, társadalmi helyzetéről.41 A kilencvenes években az iskolaügyek referense­ként egyházkerületi megbízásból végiglátogatja az iskolákat. Az ennek során szer­zett tapasztalatok egyfajta összegzéseként értékelhetjük a vásárhelyi iskolaügyben, első sorban a gimnáziumért tett erőfeszítéseit. A korábbiakban már láttuk, hogy a gimnázium meghatározó tanáregyéniségei­hez szoros barátság fűzi,42 ami életszerűvé teszi, hogy Szeremlei noha más egyházi ügyekben foglalatos, és nyilván nem látogatja naponta a tanintézményt, szemét az iskolán tartja, és a fenntartó befolyásos vezetőjeként mindent megtesz a tanítás korszerű feltételeinek biztosítására. Működése idején határoz a presbitérium a gim­názium férőhelybővítése céljából új iskolaépület megépítéséről, amelynek tervezé­38 Sz. S: Reáliskolák keletkezése, feladata s hiánya = PEIL, 1859. 1325-1335. Hiv: BÖ­SZÖRMÉNYI 1994. 16. 39 Sz. S: Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta. Budapest, 1874. 26. Hiv: ADORJÁN József: A reformátusok és a reformátusság a magyarországi kapitalista társadalomban. Studia et Acta. V. 23., kk .40. 40 A népiskolai kérdésről = PEIL, 1870., A népiskolai kérdés és a magyar protestáns egyház hivatása = PEIL, 1871. 209-213, 241-247. A népiskolai kérdésről, különös tekintettel az 1868.XXXVIII. t.cikkre és a protestáns egyház érdekeire. Pest, 1871. (PEIL kny) Hiv: BÖSZÖRMÉNYI 1994. 17-19. 41 BÖSZÖRMÉNYI 1994. 76. kk. 42 Már vásárhelyi káplánságától fogva baráti körébe tartozik Kiss Gusztáv lelkész-igazgató, Garzó Imre természetrajz-tanár, igazgató és Futó Mihály tanár, az új gimnáziumi épület építése idején igazgató. Ld. n. 24. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom