A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - KADAR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen

foglalataként is idézhetjük egyik korai beszédét, amelyben az evangéliumi szabadságot a horatius-i módon kiegyensúlyozott, modern keresztyén jellem gránittalapzatára helyezi:

„ha szabadok lenni óhajtotok, legyetek felvilágosultak elfogultság nélkül, buzgók türelmetlenség nélkül és önállók önfejűség, civakodás nélkül. ”34

A felvilágosodást és a racionalizmust mint szellemi törekvést üdvözli, ugyanakkor látja annak az egyházi életre kiható ártalmas következményeit: „Az idők láthatárán észrevehetni az értelmi világosodás nagyszerű jeleit. Elavult fogalmakat újak szorítanak ki a helyűkből, láthatólag azon törekedve, hogy az erőltetett és mesterkélt eszméket egyszerűek és természetesek váltsák fel. A sokáig fogva tartott gondolkodás, mint lánczairól szabadult sas, merészen magasra tör. Annyiban örvendetes jel ez, amennyiben a tökély felé való törekvést mutatja, de némi részben meg elrémitő, mert oly társadalmi és vallási eszméket is ostromol, melyek nélkül polgárosodásunk fennállhatását meg most képzelni sem bírjuk. ”35

Szeremlei a fentebb középpontba állított prédikátori attitűdje folytán rendkívül kritikusan szemléli saját egyházi nemzedékét: „A mi gyülekezeteinkben már régóta nem leng a vallásosság és az egyháziasság ama friss szellője, mely egyedül képes compact társulatot növelni, a természettől különben sem erős felekezeti érzék eltompulva, a szervek belső gyöngeség és külgondviseletlenség miatt elkoptatva és meggyöngitve, a tagok egészséges táplálkozás és kellő foglalkozás hiányában el- erőtlenedve, vagy bénulva tengenek... ”36

Korának és egyházának függetlenségi törekvéseit és a társadalom anyagi gyarapodását pozitív fejleményként értékeli, ugyanakkor a tudatlanság, a „féktelenségi törekvések”, vagyis a politikai radikalizmus és az anyagi szolgaság veszélyeire emlékezteti kortársait. Számunkra talán meglepően aktuálisan szembesíti hallgatóit és olvasóit a liberális korszak problémáival, amelyek leginkább a nevelés terén csúcsosodnak ki: „A szülők általában nem tudnak gyermekeiknek parancsolni; a polgári és egyházi törvények és rendszabályok nagyon sokszor süket füleknek szólnak. ”37 Életrajzából tudjuk, hogy teológiai tanulmányai után pályáját rektorként kezdi Hajdúböszörményben. Bár egyik testvérbátyja ottani lelkészkedése közrejátszhat ebben, Szeremlei hamar igazolja, hogy nem véletlenül kerül ilyen fiatalon magas iskolai hivatalba. 22 évesen közzéteszi írását Ballagi lapjában, amely arról árulkodik, hogy szerzője fiatalon egész életére elköteleződött az egyházi iskolák és a nevelés ügye mellett, amelynek már miskolci diákkorában is látja gyengeségeit.

34 Sz. S: Evangyéliomi szabadság. Szeged, 1863. 4.

35 Sz. S: Az idők jelei. Szeged, 1864. 7-9.

36 Idézi (pontosabb forrásmegjelölés nélkül): NAGY Gyula: A református egyház és az új vallási csoportosulások. Studia et Acta. V. 479. kk. 482.

37 Uő., uo,

20