A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
előfordult olyan eset is, hogy egy törvényhatósági bizottsági póttagját az NPP az illető polgári gondolkodása miatt (!) hívta vissza.86 A Nemzeti Parasztpárt, ahogy a Kisgazdapárt, nem mondta ki önfeloszlatását 1949-ben, azonban politikai jellegű tevékenységet nem fejtett ki a Népfrontba való belépését követően. A továbbiakban is előfordult, hogy korábbi országos pártvezetők vidéki főispánokat, polgármestereket kerestek meg különböző ügyekben. Erre jó példa Erdei Ferenc országos pártfőtitkár levele Gyáni Imre szegedi, illetve Karácsonyi Ferenc vásárhelyi főispánhoz írt protekciót kérő levelei 1949 áprilisából.87 A Parasztpárt vezetői, mivel nem akadályozták a kommunista hatalomátvételt, megkapták jutalmukat: Veres Péter és Szabó Pál a kommunista korszak leginkább favorizált alkotói között maradtak, Erdei Ferenc és Darvas József miniszteri tárcát kapott, Nánási László az Elnöki Tanács tagja lett. Ugyanakkor az 1949-ben kiépült pártállam felszámolta a népi kollégiumi mozgalmat, melynek szervezésében a Parasztpárt mellett maguknak a kommunistáknak is szerepük volt. Vásárhelyen az Andrássy utcai székházból egy kisebb épületbe, az ún. Héjja- házba költözött a helyi szervezet. Ide már csak néhány ember járt be Lőkös Imre visszaemlékezése szerint. A párt törvényhatósági bizottsági tevékenysége gyakorlatilag kimerült annyiban, hogy az 1949. decemberi díszközgyűlésen Pap János pártja nevében köszöntötte Sztálint hetvenedik születésnapja alkalmából, illetve ugyancsak pártja képviseletében szónokolt 1950 január közepén Vásárhelykutas (Székkutas) és Mártély önálló községgé válása alkalmából.88 A Parasztpárt helyi politikusai is szembesülhettek új feladataikkal: a törvényhatósági időszak lezárulásával véget ért eddigi munkájuk, és egyszerűen szétszéledtek: Gyáni Imre az immár állami Bethlen Gábor Gimnázium igazgatójaként és a helyi népfrontbizottság vezetőjeként folytatta pályafutását. Néhányan (például Pálinkó István és felesége, vagy a már említett Lukács József) a megalakuló tanács tagjaiként „építették a szocializmust”, míg többen (Pap János, Ábrahám Lajos, Lukács József, Lőkös Imre stb.) a termelő- szövetkezetek szervezésében, agitálásaikkal segédkeztek a városi tanács mezőgazdasági szerveinek. A Nemzeti Parasztpárt hódmezővásárhelyi szervezetének megszűnéséről nincsenek egyértelmű adataink. Lőkös Imre szerint az OTI ellenőre a következőket jegyezte fel 1951. november 15-én: „Alkalmazottat nem jelent, függetlenített alkalmazott nincs. A szervezet megszűnt.”89 Ennek némileg ellentmond, hogy 1952-t 86 CSML HL Hmvhely Városi Tanács iratai. II. 429/1949 - 1213/1949. ,A Nemzeti Parasztpárt hódmezővásárhelyi szervezete által th. bizottsági póttagnak delegált K. J.-né (a nevet a szerző rövidítette) Hmv., Petőfi utca 22/a szám alatti lakost polgári gondolkodása miatt e tisztségéből visszahívni kívánja. Erről a nevezettet is értesítettük. Hmvhely, 1949. január 18. Gyuricza János titkár.” 87 CSML HL Hmvhely város főispánjának iratai 233/1949. 88 PRESZTÓCZKI 2009. 16.; Délvidéki Hírlap, 1950. jan. 18. 89 LŐKÖS Imre i.m 26. 200
