A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
Presztóczki Jánosnét és Székely Imrét delegálta.'1 A kommunisták célja ezzel nyilvánvaló: a soron következő választásokig fel kell számolni a többpártrendszert, amely hatalmi ambícióik legfőbb akadályát jelentette. 1949 februárjában előbb az ellenzéki pártok (PDP, MRP, FMDP, DNP, KNT) oszlottak fel, majd a koalíció pártjai olvadtak be a népfrontba, amely lényegében egyenlő volt a Magyar Dolgozók Pártjával. Az 1948-as esztendő nemcsak az önálló szociáldemokrácia végét jelentette, hanem az MKP és az NPP közötti viszony szorosabbá válását is. Tavasztól kezdve már tény, hogy a kommunisták „gyámságuk” alá vonták a Parasztpártot, miután abból eltávolították az önálló politizálás híveit. 1948. április 4-én, az NPP nagyválasztmányi ülésén, a parlamentben a kommunisták részéről Farkas Mihály, és némi késéssel Rákosi Mátyás is jelen volt. Farkas megnyitójában kiemelte: „A Nemzeti Parasztpárt, ha néha ingadozva is, kiállta a próbát azokban a harcokban, melyek három éven keresztül lankadatlan erővel folytak a demokrácia és a reakció tábora között.” A Veres pártelnök kérésére felszólaló Rákosi kifejtette: „A parasztpártnak... a Kommunista Párt mellett oroszlánrésze volt a demokrácia megszilárdításában. A munkás-paraszt szövetség meghozta gyümölcsét.”80 81 Ettől kezdve a Parasztpárt korlátozott önállóságával a kommunisták szolgálatában funkcionált. Rákosiék elsősorban a szövetkezetesítés népszerűsítése terén számítottak az NPP- re, melynek a párt eleget tett. Fokozatos lebontásának első markáns jele, hogy ifjúsági szerve, a NISZ, országosan és helyi szinten is beolvadt az Egységes Parasztifjúság Országos Szervezetébe, amely Vásárhelyen több feloszlatott olvasókör székházát megkapta 1949-ben. A következő lépés, amely az NPP felszámolásához vezetett, a kommunista „négyesfogat” (Rákosi, Gerő, Farkas, Révai) találkozója az NPP vezetőivel (Veres, Erdei, Darvas, Nánási) 1948 őszén. Nánási László szerint Rákosi elismerően szólt a Parasztpárt eddigi tevékenységéről, majd kijelentette: „...Egy korszak lejárt, mint Gerő Ernő mondotta, átléptük a Rubicont. Ezért ...azt tanácsolom nektek, hogy hagyjátok abba a pártépítést és helyette inkább kezdjétek meg szervezeteiteknek a lebontását.”82 A Parasztpárt helyi politikusai számára az egyetlen járható út Rákosi szerint, ha az MDP-vel azonos úton haladnak. Veres Péter az 1948 szeptemberében tartott parasztpárti értekezleten intézkedett saját, párton belüli kultuszának felszámolásáról és visszavonult az aktív politizálástól. A honvédelmi tárcát átadta Farkas Mihálynak.83 1948 végétől, 1949 elejétől tagrevízió zajlott le a jelentősen „megtisztított” Kisgazdapárt, valamint a Nemzeti Parasztpárt fővárosi és vidéki szervezeteiben. 80 CSML FIL Hmvhely Kgy. jkv. 1947. okt. 14. 225/1947. kgy. Az öt politikus közül ketten közéleti szerepet vállaltak a tanácsrendszer megalakulása után is: Presztóczki Jánosné a létrejövő városi tanács tagja, míg Lukács József külterületi kirendeltség-vezető (és tanácstag) lett. 81 VN, 1948. ápr. 7. A Nemzeti Parasztpárt nagyválasztmányi ülése. 82 BENKŐ Péter: A Nemzeti Parasztpárt és a szocializmus, 1947-1948. Budapest, 1988. 173-174. 83 Uo. 174-175. 198
