A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története

tagja. Főispáni kinevezésekor a Vásárhely Népe a vásárhelyi NPP szellemi vezető­jeként említette.60 A helyi NPP-n belül Gyáni tekinthető a legnépszerűbb politikus­nak. 1950-ben a gimnázium igazgatójává nevezték ki. 1956-ban a forradalom vá­sárhelyi eseményeinek egyik főszereplője, amiért a megtorlás során több éves bör­tönbüntetésre ítélték. Szabadulása után nemcsak szakmájától kellett megválnia, hanem Vásárhelytől is elköszönt, és 1982-es nyugdíjazásáig számos munkakörben dolgozott.61 2009. január 1-jén, 95 éves korában hunyt el Dunakeszi városában. Pap János és Gyáni Imre között nincs nyoma személyes ellentétnek. Egészsé­ges munkamegosztás jött létre közöttük. Mindketten elsősorban saját társadalmi csoportjuk számára népszerűsítették pártjukat: míg Pap a kisbérlők, szegénypa­rasztok, kisbirtokosok, volt gazdasági cselédek, addig Gyáni az értelmiség (peda­gógusok, tisztviselők), valamint a fiatalok körében tudott eredményeket elérni. Alighanem túlzás nélkül állíthatjuk: a két politikus a vállán vitte a vásárhelyi NPP ügyét, természetesen az MKP-val összhangban. Ami az NPP vásárhelyi politikáját illeti, mindvégig baloldalinak tekinthető. A sajtóból, illetve a tanácsi iratokból is kiderül, hogy a Baloldali Blokk (MKP, SZDP, NPP, szakszervezetek) szövetsége városunkban is működött. A blokkon belül ele­inte a szociáldemokraták és a kommunisták, az 1947-es választások után már kizá­rólag a kommunisták domináltak. Tevékenységükhöz a központi utasításra történő antifasiszta, „reakcióellenes” megmozdulások szervezésén túl a Kisgazdapárt elleni tüntetések és egyéb akciók lebonyolítása és közös nyilatkozatok kihirdetése is tar­tozott. A várost érintő fontos kérdések részben pártközi értekezleteken, részben a tör­vényhatósági közgyűléseken dőltek el. A Nemzeti Parasztpárt képviselői igyekez­tek kivenni részüket a várospolitikai feladatok végrehajtásából. Tevékenységük azonban kevésbé volt látványos: amellett, hogy több szakmai jellegű indítványt terjesztettek be, 1946 márciusában csatlakoztak a Baloldali Blokkhoz Vásárhelyen is. A helybeli kisgazdákkal szembeni politikai küzdelmekben általában tisztességes módon vettek részt. A kommunistákhoz, esetenként a szociáldemokratákhoz képest nem ragadtatták magukat a jobboldali párt belügyeit sértő nyilatkozatokra, legfel­jebb közös nyilatkozatokat tettek a kisgazdapárti „reakció” ellen. A sajtóban is tetten érhető egy-egy kisebb csörte a Parasztpárt és a Kisgazdapárt, illetve a Pa­rasztszövetség politikusai között. Mint fentebb láttuk, a Parasztpárt politikusai az 1945. április 28-i közgyűlésen hozott határozat alapján vettek részt a város irányításában. A párt kivétel nélkül alapító tagjait delegálta a törvényhatósági bizottságba: Bujáki János, Tóth Ferenc, Haraszti János, Pólyák István, Vári Sándor, Tóth János, Sápi Imre, Hegyi Ferenc, Imre Ernő, Bordás János, Kertész Imre, Molnár András, Kiss Sándor és Kovács 60 VN, 1947. nov. 14. Gyáni Imre Szeged főispánja. 61 VARGA TÓTH Bálint - MÁGORI Sándor: így emlékszünk ’56-ra. Hódmezővásárhely, 2006. 56-57. 190

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom