A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
1945 januárjában Hódmezővásárhelyen is megalakult a Polgári Demokrata Párt. Itt azonban nem tudott gyökeret verni: ezt jelzi, hogy egyetlen városi szervbe vagy bizottságba, még a Nemzeti Bizottságba sem delegált tagokat. A néhány fős szervezet hamarosan feloszlott. A törvényhatósági bizottság újjáalakulását időrendben megelőzte a várostanács megalakulása. Ez a testület irányította a várost 1944. október 23-tól. Elnöke Kiss Pál polgármester, tagokként a pártok és a szakszervezetek 2-2 képviselőjüket delegálták. A várostanács megbízatása az új tanácsi szakigazgatási szervek, szakbizottságok felállításáig, azaz 1945 júniusáig tartott.12 Az új törvényhatósági bizottság még nem párt-, hanem jogfolytonossági alapon jött létre, ami országos viszonylatban egyedülállónak, sőt példaértékűnek számított, ugyanis így törvényesnek tekinthető a háború utáni hatalomátvétel. A korántsem teljes létszámban összeülő testület - a helyi szovjet katonai parancsnoksággal összhangban - Kiss Pál ideiglenes városvezetőt választotta meg Vásárhely polgármesterévé, aki esküjét - a jogfolytonosság jegyében - még a kormányzónak címezte.13 A törvényhatósági bizottság háború előtt megválasztott tagjai között helyet foglalt a 81 éves Soós István korábbi polgármester és Fejérváry József társaságában mások mellett Dékány József, Karácsonyi Sándor, Posztós Sándor, Papp Lajos és Oláh Mihály. A testület feladata egyértelmű volt: a város gazdasági, politikai, kulturális életének megindítása, a közbiztonság helyreállítása, a lakosság élelmiszerrel, tüzelővel és egyéb létszükségleti cikkekkel való ellátása, vagyis a helyzet normalizálása. Intézkedéseit eleinte mindig a helyi szovjet katonai parancsnoksággal egyeztetve hozta. A Nemzeti Bizottság, mint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerve 1945 januárjában már pártalapon állt fel. Elnöke mindvégig, azaz 1949-ig a kisgazdaként induló Márton Árpád református lelkész14 volt. Tagjai közé a négy koalíciós párt 2-2 meghatározó politikusát delegálta. Feladata a területi illetékessége alá eső közigazgatási egység politikai-gazdasági életének megindítása, a megváltozott politikai helyzet konszolidálása, a közigazgatás újjászervezése, a közbiztonság helyreállítása, a lakosság élelmiszerrel, tüzelővel való ellátásának megszervezése. Gyakorlatilag helyi pártközi értekezletként, a helyi hatalom birtokosaként működött, amíg az új, szintén többpárti, de nem választás útján felálló képviselőtestületek, törvényhatósági bizottságok, illetve törvényhatósági jogú városok esetében a kisgyülések létre nem jöttek. A vásárhelyi NB egyik első intézkedéseként megkezdte a polgárőrség, később a rendőrség felállítását, ezzel kívánta elejét venni az esetleges fosztogatásoknak és 12 CSML HL Hmvhely Thj. Város Várostanácsának iratai. Az 1945. jún. 20-i, utolsó ülésének jkv.-e. 13 CSML HL Hmvhely Thj. Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Az 1944. nov. 11- i ülés jkv.-e 17. 14 Márton Árpád (1879-1953) az FKgP képviseletében 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett. 1945-től már pártonkívülinek tekintette magát és együttműködött a kommunistákkal. BENCSIK Péter i.m. 9. 177
