A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
azaz a földreform, valamint a parasztság szövetkezeteinek szorgalmazása volt. Ebben az időszakban a föld biztosította a magyar lakosság döntő többségének a megélhetést. A front elvonulása után a kérdést sürgősen rendezni kellett. Ami a párt felépítését illeti: Hét területi titkárságot hozott létre a pártvezetés: Budapesti, debreceni, szegedi, miskolci, pécsi, szombathelyi és győri székhellyel. Felülről szerveződött, hiszen - mint látni fogjuk - Hódmezővásárhelyen és az ország más településein is a debreceni, később budapesti pártközpontból érkezett megbízottak koordinálták a regionális, megyei, járási, városi és községi pártszervezetek létrehozását, a leendő párttagok, helyi szervezők felkészítését. Hasonló módon hozták létre a parasztpárti szervezeteket, mint a többi párt esetében, azonban nem rendelkeztek olyan tartalékokkal, mint a kommunisták, vagy a két világháború közti időszakban jórészt legálisan működő kisgazdák és szociáldemokraták. A város közéleti tevékenységének megindulása a németek kiűzése után. A pártok és a városi szakigazgatási szervek létrejötte A szovjet csapattestek 1944 szeptemberében érték el a trianoni magyar határokat a Békés vármegyei Battonyánál, majd - Szegedet leszámítva - nagyobb ellenállás nélkül vették birtokba a dél-alföldi településeket. Hódmezővásárhely városát 1944. október 8-án adták fel a németek, akik igyekeztek egy- egy stratégiai fontosságú helynél védekezésre - esetleg ellentámadásra - berendezkedni. Ami az új élet megindulását illeti: országszerte a szovjet katonai alakulatok jóváhagyásához kellett kötni a megyék, városok, sőt az ország vezetőinek listáit. Nem volt ez másképp Vásárhelyen sem, ahol október 9-én az elsők között eszmélő kommunisták és szociáldemokraták közös jelöltjét, Kiss Pál addigi tűzoltóparancsnokot a szovjetek jóváhagyásával bízták meg a városvezetői teendők ellátásával, aki feladva pártonkívüliségét, belépett a Szociáldemokrata Pártba. Helyettesének Katona Ferenc tanácsnokot nevezték ki, aki az 1944. október elejétől gazdátlanul maradt város első számú tisztviselőjeként dolgozott.7 A pártokról szólva: Magyar Kommunista Párt szerveződött meg először, a moszkvai emigrációból fokozatosan hazatérő vezetőik irányítása alatt. Vásárhelyen Vas Zoltán utasításai szerint jött létre az MKP. Mivel városunkban nem voltak kommunisták, a helyi SZDP baloldali politikusai (Oláh Mihály és öccse, Fajos, Karácsonyi Ferenc, Boros János, Szenti Sándor, Vad János, Kovács Mihály és mások) szervezték meg a kommunista pártot. Napilapjuk, az 1944. október 23-tól megjelenő Vásárhely Népe ekkor még valamennyi új, vagy újjáalakuló politikai pártnak biztosított megjelenési felületet, az újjáépítéssel kapcsolatos pártközi együttműködés jegyében. A lapot először Kurucz János nyomdájában állították elő. A felelős kiadói teendőket az MKP vásárhelyi titkára, Oláh Mihály vállalta. 7 HERCZEG Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig = Tanulmányok Csongrád megye történetéből. IX. Szerk. BLAZOVICH László. Szeged, 1985. 19-20. 174
