A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - DOBOS Irma: Kakasszék gyógyvizei
okát ajánlatos lenne kivizsgálni, mert az a kút műszaki állapotára utalhat és azt - szükség esetén - célszerű lenne eredeti állapotába visszaállítani. A gyógyvízzé nyilvánított hévíz az elemző Papp Szilárd szerint: „Sok szervesanyagot tartalmazó, alkáli-hidrogén-karbonátos hévíz, amelynek fluorid és metakovas tartalma is jelentékeny. A víz kémiailag megfelelő, bakteriológiai szempontból azonban kifogás alá esik, ezért a bakteriológiai vizsgálat megismétlését tartjuk szükségesnek”. Az első vízmintavételnél általában ilyen problémák előfordulnak, de később a teljesen átöblített kútszerelvényeknél már alig lehetséges. A vízkémiai adatokban később is felfedezhető kisebb-nagyobb változás, amely a kút üzemeltetésével és a hidrogeológiai viszonyok megváltozásával is kapcsolatban lehet (Székkutas 1929-1971). Az Egészségügyi Minisztérium 1980-ban 573/OGYFI/1980. sz. alatt a kérelem alapján gyógyvízzé nyilvánította a hévizet, majd 1-10/OTH/2010. sz.-on megújította a korábbi minősítést. A klinikai vizsgálatok bizonyították a hévíz gyógyhatását degeneratív mozgásszervi betegségeknél, posttraumás, inactvációs, nőgyógyászati gyulladásoknál és a nagy metakovasav tartalom hatására néhány bőrgyógyászati kórképben is kitünően lehetett alkalmazni. A Gyógyintézet többször megújult, különösképpen amióta a hévizet gyógykezelésre használják. Amikor a hydro- és a balneoterápiás részleget 1987-ben, majd az 1990-ben elkezdődött bővítés és korszerűsítés után 1993-ban átadták a balneoterápiás szárnyat, a rekonstrukciós munkák 2000-ben kezdődtek el és a felújított és bővített épület 2002-re készült el. Legutóbb 2010-ben a gyógymedencét újították fel. A kórház vezetése a közeljövőben 15 ágyas nappali kórház létesítését tervezi. Szoros kapcsolatot építettek ki a Szegedi Orvostudományi Egyetemmel, a vásárhelyi és a szentesi traumatológiával és számos élvonalbeli fővárosi intézménnyel, mint az Országos Orvosi Rehabilitációs (OORI-val) és az Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézettel (ORFI-val) ezzel is biztosítva a magas szintű gyógyászati ellátáshoz a szükséges újabb tudományos és gyakorlati eredményeket. Bár a szikes tavak gyógyászati hasznosítása jelentősen visszaszorult, azért ismerünk olyan helyet még a Kárpát-medencében, ahol mint a szerbiai Melencen ma is hasznosítják a gyógyintézetben a Ruszanda-tó szikes vizét és iszapját, Magyarkani- zsán pedig a termálfürdőben ugyancsak szikes iszapot használnak a gyógykezeléshez. Előfordulhat, hogy újjáéled nálunk is a még jelentős számú szikes tavak némelyikénél a gyógyászati hasznosítás, de erre még bizonyára sokat kell várni (Boros 2009). Irodalom Andó M. 1975: A dél-alföldi szikes tavak természeti földrajzi adottságai = Hidrológiai Közlöny, 1975.25/1. 27-35. Boros E. 2009: Szikes vizeink jelentősége, kutatása és védelme: az MHT Szikes Vízi Munkacsoportjának bemutatása. MHT Szikes Vízi Munkacsoport. Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése, Baja, júl. 1-3. Ferencz M. 1970: Zoobenthos vizsgálatok szikes vizeken = Hidrológiai Tájékoztató, 1970. 135-137. 164
