A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - KÖSZEGFALVI Ferenc: „A verseny kiszoríttassék.” Kísérletek a verseny kiküszöbölésére a hódmezővásárhelyi nyomdaiparban a 20. század első felében

tette, kiadóként is ő jegyezte. (A később gyakran szünetelő periodikát annakidején magával viszi a Kultúra részvénytársaságba, Friss Hírek címen annak lapja lesz.)7

Hódmezővásárhely 1919. április 28-án az antant katonai megszállása alá került. Előbb francia gyarmati egységek, majd két nap múlva a román hadsereg vonult be a városba. A megszállás, a katonai igazgatás 1920. március 2-ig tartott. A román hadsereg békefenntartás jelszavával végig botoztatta és módszeresen kirabolta a várost. 75 millió korona értékű terményt, lábasjószágot, gépet, felszerelést szállított el.8 (A Vásárhelyi Reggeli Újság 1919. augusztus 26-i száma szerint a 16. sz. román rekviráló bizottság például elrendelte, hogy szolgáltassák be a hajvágógépeket, az összes lóvakarót és az összes kerékpárt.) Ilyen körülmények között szinte hihetetlen, hogy alig pár héttel a megszállók kivonulása után, a felszabadultság örömével, Erdei Sándor nyomdájára alapozva már tervezik az újabb társas vállalkozást. Nem tudni, kinek az ötlete volt, a Közgazdasági Bank, vagy maga Erdei volt-e a kezdeményező, tény, hogy 1920. április 19-én (majd október 21-én is) már előkészítő értekezletet tartottak, 19 prominens személy, 19 alapító részvételével. Erdei egyéni boldogulást kereső szándéka találkozott a helyi gazdasági, pénzügyi szervezeteknek, intézményeknek a háborút, forradalmakat, idegen megszállást követő, a békés fellendülés iránti kissé talán korai, irracionális igényével „honmentő” szándékával. (A szét nem küldött meghívó kézirata szerint már július 18- ára össze akarták hívni az alakuló közgyűlést, de ez nyilván az előkészítés befeje- zetlensége és a betakarítási munkák miatt év végére halasztódott.)9

Az áprilisi előkészítő értekezleten elfogadott Alapítási Tervezet a következőképpen dokumentálta az eseményt: „Átértve és átérezve azon rendkívüli jelentőséget, mellyel a sajtó bír, és azon hatást, mellyel a sajtó bír, és azon hatást, melyet az egyesekre, társadalmi alakulatokra és általában a közerkölcsre gyakorol, úgy helyi és gazdasági érdekeink védelmében, mint honmentő törekvéseink szolgálatában is első fontosságú és mulaszthatatlan teendőnknek ismertük fel, hogy kisgazdatársadalmunkat minden idegen érdektől ment saját sajtó vállalathoz juttassuk.

Ezen törekvésünkben - melyben nem csupán közvetlen gazdasági, illetve termelői érdekeinket, hanem a kapcsolatos ipari és kereskedelmi érdekek védelmét is szolgálni óhajtjuk, a több és jobb termelés irányításával, a becsületes munka védelmével, a kultúrnívó és erkölcsi erő növelésével - egy vállalatnak részvénytársa7 Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. BORÚS Gábor, KŐSZEGFALVI Ferenc. Szeged, 2002. 61.; KÁRÁSZ József: A Csongrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1843-1970. Szeged, 1974. (A továbbiakban: KARÁSZ)

8 Hódmezővásárhely történeti kronológiája. Összeáll. SZABÓ Gábor, BORÚS Gábor, KŐSZEGFALVI Ferenc. Szeged, 2003. 133-134.

9 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltár (a továbbiakban CSML HL). Iratok, 1920-1937. XI.

150