A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - KÖSZEGFALVI Ferenc: „A verseny kiszoríttassék.” Kísérletek a verseny kiküszöbölésére a hódmezővásárhelyi nyomdaiparban a 20. század első felében

litikát”, a szabadelvű párti kormányt, amely egyébként 1905-ös választási vereségét követően hamarosan le is mondott.4

Hasonló sorsra jutott, bár egészen más körülmények között, néhány év múlva Endrey Gyula függetlenségi párti országgyűlési képviselő nyomdája és lapja is. A helyi negyvennyolcas pártkör által létrehozott Vásárhely és Vidéke Könyvnyomda és Lapkiadó Részvénytársaság egyedül azért alakult 1910. október 23-án, hogy a nehéz gazdasági viszonyok és Endrey betegsége miatt bajba került lapot és nyomdát megmentse. A 45 részvényes száz részvényt jegyzett 15 ezer korona értékben, s azonnal megvásárolták Endreytől 12 ezer koronáért a nyomdát és a lap kiadási jogát. Egyetlen esztendő alatt rá kellett azonban jönniök, hogy a vállalkozás reménytelen, mivel, amint az 1912. február 4-i felszámoló ülés jegyzőkönyvében írták: „A nyomdaipar területén oly nehéz munkásviszonyok, s a munkaadók és munkások közt oly áldatlan állapotok vannak, hogy azok miatt kisebb tőkével egy krajcáros [értsd: egy krajcárért árult] napilapot fönn tartani nem lehet.” (Pedig) „Kísérletet tettünk úgy a szervezett, mint a szervezetlen munkásokkal.” A lapot 300 koronáért visszavásárolta Endrey, aki azonnal visszatért a heti háromszori megjelenésre, majd 1912 végén végképp beszüntette a város sajtótörténetének legjobb lapját. (A bukásban nagy szerepe volt a Vásárhelyi Reggeli Újsággal 1905- ben induló, karrierjét építő pártbeli vetélytárs, Kun Béla (1878-1954) konkurenciájának.)5 A nyomda ekkor ugyancsak 12 ezer koronáért a korábbi művezető, Müntz Rudolf kezére került. 1913-ban azonban ő is csődbejutott, s a műhelyt három esztendő leforgása alatt a harmadik tulajdonos, Széli József vásárolta meg. A vállalkozó nem lévén nyomdász, az addigi művezetőre, Erdei Sándorra bízta az üzem vezetését.6

A makói születésű Erdei Sándor (1881-1957) 1902 óta dolgozott Vásárhelyen, előbb éppen a Részvény nyomdánál, majd amikor Róth Antal azt fölvásárolta, akkor jött át a Vásárhely és Vidéke nyomdához. Az üzem Müntz Rudolf és Széli József kiesése után (utóbbit 1916-ban behívták katonának) Erdeire maradt, aki 1917-ben meg is vásárolta azt.

A művelt, jó üzleti érzékű Erdei a korábbi politikai rendeltetésű nyomdára alapozva már 1913. augusztus 3-án (alighogy Széli József felelős vezetővé tette) lapot indított. A Vásárhelyi Néplap című hetilapot rendkívül széles spektrumú orgánumnak szánta, alcíme szerint ez közgazdasági, ipari, kereskedelmi, társadalmi és kulturális lap volt. Az újságot - a megyei sajtóbibliográfia szerint - maga szerkesz4 KŐSZEGFALVI Ferenc: Kísérlet a tömegnyomdászat megteremtésére Hódmezővásárhelyen a 19-20. század fordulóján = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2008. Hódmezővásárhely - Budapest, 2009. 68-73.

5 Kun Béláról ld. KŐSZEGFALVI Ferenc: Egy mezővárosi nyomda- és sajtóvállalkozás a

20. században = Magyar Könyvszemle, 2006. 2. sz. 278-284.

6 Mint a 2. sz.

149