A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora
hozott létre. A leesett terményárak jelentősen csökkentették a mezőgazdaság pénzbevételét, ugyanakkor növelték adósságterhét. A kormány az állami beavatkozást nagymértékben kiterjesztette a már létalapjaiban megingatott ágazatra is. A szaktekintélynek számító ügyvéd-bankárnak a két helyi lapban sorra megjelenő írásai mindenek előtt az egymást követő törvények és rendeletek útvesztőiben kívántak eligazítást nyújtani. Olyan életbevágó kérdésekben, mint a gazdák föld- teherrendezése, a haszonbérek leszállítása, az új gazdarendelet magyarázata (milyen kedvezmények illetik meg a gazdákat, mit kell tudnia minden gazdaadósnak), a védett gazdák újabb kedvezményei, a gazdatartozások kamatcsökkentése, a gazdavédelem kiterjesztése, meghosszabbítása, visszaállítása, a kormány telepítési programja (hogy történik és ki igényelhet földet) stb. 1931 tavaszán Hány pengő lesz az új búza? Gabonamonopólium küszöbén, - Vetőterületek állami megállapítása címmel ad tájékoztatást. Ősszel Karácsonyi Sándor törvényhatósági bizottsági tag írására válaszol, miután az agilis kisgazda városatya (utóbb a Gazdasági Egyesület alelnöke, később a város egyik nemzetgyűlési képviselője) nem ért egyet azzal, hogy a Mezőgazdasági Kamara ellenzi a gazdaérdekeltségek részére a fizetési haladék törvényes bevezetését. Makai tényként ismeri el, hogy a gazdaközönség súlyos válsággal küzd, viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a fizetésképtelenségi statisztikát nézve a hitelben érdekelt valamennyi társadalmi osztálynál és keresetüző foglalkozásnál oly jelentékeny az eladósodás, hogy csak egy általános moratórium volna logikusan elképzelhető és igazságos. A Mezőgazdasági Kamara Duna-Tisza közi kamarai bizottságának értekezletén ő maga adta elő a moratórium és az aranypengő kérdésében behívott bizottság álláspontját, amit a kamara elfogadott. Mint most írja, „a destruáló jelszavak helyett az adott súlyos gazdasági viszonyok között felismerték az egyes társadalmi osztályok és termelési ágak közti összefüggéseket és azt az álláspontot tartották helyesnek, hogy a moratóriumot el kell utasítani. [...] Olcsó kamat és a mezőgazdasági termelés korszerű átalakítása az ideális megoldás. Építenünk kell és nem rombolni azáltal, hogy erőszakosan beavatkozunk a gazdasági rendbe a moratórium bevezetésével.”75 Az ügyvéd Makai Ödönt - miképp már korábbi korszakában is - elsősorban nem jogi kérdések foglalkoztatják, érdeklődéséhez és alkatához a közgazdaság, a pénzügy állt igazán közel. „Rajongásig szerette a bankszakmát, amelynek kiváló képzettségű szaktekintélyévé nőtte ki magát az idők folyamán” - méltatja majd egyik nekrológ-írója.76 Fenti cikkében is a gazdasági élet összefüggéseinek legkifinomultabb szervének nevezi a bankszervezetet. Ez „gyűjti a tőkét betét formájában és adja ki a hiteligénylő közönségnek kölcsön formájában”, de éppen ezért - folytatja a gondolatot, mintegy a bankellenes közhangulatot is tompítani igyekezvén - a bank nem több, „csak egy közvetítő intézmény, anélkül, hogy önálló életet élne.” 75 VRÚ, 1931. ápr. 17., okt. 14. 76 VÚ, 1937. febr. 18. 123
