A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - KADAR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen
KÁDÁR PÉTER SZEREMLEI SÁMUEL LELKIPÁSZTORI TEVÉKENYSÉGE HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN Tisztelt Emlékkonferencia! Amikor Szeremlei Császár Sámuel1 városunkban folytatott lelkipásztorkodásáról szólok, életének egy rövidebb és egy hosszabb, legjelentősebb pályaszakaszát tekintem át témám szempontjából. A két korszakot, vásárhelyi segédlelkészi idejét, amely 1864-től 1866-ig tartott, valamint megválasztott lelkipásztori szolgálatát, amely 1870 novemberétől 1912-ig tartott, egységes egészként tekintem, mivel tárgyalási módszerem nem időrendi, hanem tematikus. Nemcsak Szeremlei gazdag élete és munkássága, hanem maga a lelkészi hivatás is sokrétű, összetett, különféle tevékenységi köröket foglal magába. Ezért témámat négy részterületre bontva fejtem ki: a tudós teológusról, a prédikátorról, a lelkeket gondozó pásztorról valamint, az egyház- és iskolaszervező Szeremleiről kell szót ejtenem. Ennek során legfőbb forrásom Böszörményi Ede kiváló Szeremlei-életrajza2, amely nemcsak a kutatástörténet eredményeit foglalja össze, hanem saját forrásfeldolgozást is végez, emellett előadásom szempontjával megegyezően tárgyalja Szeremlei személyét és munkásságát. A tudós teológus Szeremlei megismeréséhez és megértéséhez mindenekelőtt tisztáznunk kell teológiai műveltségének az eszmetörténeti alapjait, mivel - felfogásom szerint - a történelmi eseményeket és folyamatokat a szellemi élet határozza meg, következésképp egy személyiség élettörténetét is a szellemi eredők felől lehet megérteni és hitelesen feltárni. Szeremlei egy olyan korban választotta hivatásául a lelkipásztorkodást, a teológia gyakorlati művelését, amelyet összességében három szellemi tendencia határoz meg: az enciklopédikus összegzés igénye, az eredeti források iránti megújult érdeklődés és az előfeltételek nélküli, szabad és tudományos igényű gondolkodás. Ez röviden és leegyszerűsítve a klasszikus liberalizmus és a pozitivizmus korszaka az eszmetörténetben, az általános történeti kutatásban és a teológiatörténetben. 1 Névhasználatát tekintve megállapítható, hogy hivatalos iratoknál a Szeremlei Sámuel nevet, míg szerzői névként a Szeremlei Samut alkalmazza. A kettős családnév (Szeremlei Császár) nemesi felmenőire utal. Névhasználatáról bővebben: BÖSZÖRMÉNYI Ede: Szeremlei Sámuel hódmezővásárhelyi református lelkipásztor élete 1837-1924. Egy liberális tudós a XIX. században. Debrecen, 1991. p. 10. (A továbbiakban: BÖSZÖRMÉNYI 1991) 2 BÖSZÖRMÉNYI 1991 11
