A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora

„Makai Ödön nagyon jó ember volt. Lucy nagysága is... Etuska is nagyon jó volt hozzám. Ott voltam, amikor Zsuzsa a lánya született. Én hoztam haza Szegedről, a klinikáról. A babát is, meg Etust is. De akkor már Lucy nagysága elment...” Az újságíró kérdésére elmondta, hogy a két testvér sokat veszekedett, s ő nem is tudja megérteni, „egy testvér hogy tehetett ilyet, hogy elveszi a nővérétől az urát!”39

Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékei szerint 1930-ban Ajkai Miklós rendőrtanácsos, Reisz Izsó kereskedő, Reisz József kereskedő és Sümegi János könyvkötő lakott még családjával a nagypolgári Máyerfy-házban, melynek tulajdonosa ez időben az Argentínában, Buenos Aires-ben élő Reisz Károly volt. (1929-ben Makaiék nélkül az előző négy család.) A bérlők néhány év leforgása alatt is cserélődtek. 1932-ben Ajkaiék már nem laknak itt, megjelenik viszont özv. Emrich Ervinné Sümeg Ilona, Nagy János magántisztviselő (máshol malommunkás) és felesége, Zeichner Andor tisztviselő. Pokomándy Béla ny. hadbíró ezredes és felesége a Cukor u. 1. számként is feltüntetett házrészt lakja.40 A Makai család lakrésze a főbejárattól balra, a Szentes irányába eső épületszárnyban volt, egykori házi mindenesük három nagy szobáról tett említést.41

József Attila 1929 január végén jött le először Vásárhelyre, és 1935 augusztus végéig mintegy tíz alkalommal, összesen úgy hét-nyolchónapnyi időn át élvezte a Makai család vendégszeretetét. A leghosszabb ideig, 1930-ban két, 1934-ben pedig négy gondtalan hónapot töltött itt el. Ez utóbbi alkalommal már gyógyulni is jött, itt írta a pszichoanalitikus vallomásaihoz tartozó Rapaport-leveleket, de dolgozott is: hozzáfogott gyűjteményes kötetének, a Medvetáncnak az összeállításához.42 Áprilisban Pesten hagyott élettársának, Szántó Juditnak megírja, hogy „Ödön és Etus azt akarják, maradjak itt végleg és tegyem le a tanári vizsgát.” Az ajánlat júniusban gyakorlatilag már tárgytalan. „Valószínűleg még e hó folyamán hazamegyek” - írja 13-án. Sógora másnap indul Balatonszárszóra és nővére is elutazni készül megnyitni családi vállalkozásukat, a Balaton-parti panziót.43

A költő már részt vett a Szentesi utcai lakásban 1929 farsangvasárnapján (február 10.) rendezett álarcos mulatságon, ahol a közismert jelmezes családi felvétel is készült. Többen ezt 1930. február 8-ára datálják, mintegy összemosva a két eseményt. Az utóbbi, amelyre a szintén jól ismert, nyomtatott, vidám meghívót és étlapot is összeállította Jolán, és amelyen az öccse talán nem is vett részt, szombati napra esett. A fotón a szalmaszoknyás zulukaffer leányzónak öltözött Attila még

39 POLNER Zoltán: Mit tudott a cselédlány Makaiékról? = CSMH, 1989. okt. 30.

40 CSML HL Hódmezővásárhely Város Központi Választmányának iratai.

41 A költő vásárhelyi világa. Szerk. és részben írták KŐSZEGFALVI Ferenc, SZIGETI János. Hódmezővásárhely - Budapest, 2005. 76.; CSMH, 1989. okt. 30.

42 TVERDOTA György: József Attila Hódmezővásárhelyen. A Rapaport-levelek és az Eszmélet = Irodalomtörténet, 2002. 3. sz.

43 József Attila levelezése. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: STOLL Béla. Budapest, 2006. 404., 406.

113