A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Vásárhelytől Hollywoodig. Ligeti Lajos színészi pályája

összedrótozni. Jelképezvén, hogy ez az út, a munka útja az, amellyel eggyé forr újra a Felvidék s Erdély a Tisza-Duna közével, a Dunántúllal. Könnyeket csal a szemekbe a másik jelenet is, amikor a munkától elfáradt drótostót megpihen a temető árkában s álmában hallja, hogy megfújják a kurucok a trombitát, látja, hogy támadnak fel a halottak s Rákóczi vezeti őket újra tajtékos fehér lován.”11

A moziszkeccs 1922. február derekán jutott el Vásárhelyre, amikor - a közönségcsalogató híradás szerint - Szegeden a Korzó moziban, hol korábban tíz teltházat vonzott, újra műsorra kellett tűzni. Nálunk a Fekete Sasban az előző év őszén megnyílt Városi Mozgószínházban, vagy ahogy egyszerűen nevezték, a „Sasi mozi”-ban került színre. Három egymást követő napon a tervezett három előadás helyett végül öt alkalommal: a szokásos fél 8 órakor kezdődő előadás előtt szombaton és vasárnap fél 5 órai kezdettel is; szombatra ezt diákelőadásként hirdették meg kedvezőbb helyárakkal. Az élő szereplőket is felvonultató, nagyobb anyagi áldozatot igénylő darabot lekötő mozi direktora, az ifjú Koncz Antal maga is elvégezte a színiakadémiát. A dalokkal, táncokkal tarkított előadás „kacagtató és megható részei egyaránt megtalálták az utat a közönség szívéhez, mely lelkesen megtapsolta s szereplőket” - írta a fogadtatásról a sajtó. „Medgyaszay Amália a tót lányt adta temperamentumosán. Ligeti Lajos Misu szerepébe sok derűt, életet vitt”.12 Meglepő, de a híradások sem ekkor, sem utólag nem tettek említést az egyik ünnepelt színész vásárhelyi származásáról.

Életútját folytatva előbb szólni kell egy szerepről, mely vérbeli megszemélyesítőjére lelt a jellemszerepeket megformáló komikus színészben. Göre Gábor bíró uram alakját Gárdonyi Géza találta ki. Korai korszakában gazdag humorral és iróniával álnéven megírt, tíz könyvből álló sorozata a rohanó világgal magát szembe talált parasztság paródiája. Az író ezzel népszerű lett, ugyanakkor szemére hányták, hogy kicsúfolta a népet, s idővel maga is szégyelli a falusi bíró kalandjait. Ahogyan elemzője találóan megfogalmazza: „Göre Gábor egyszerű kíváncsisággal, és ostoba emberekre jellemző pökhendiséggel száll szembe mindennel, ami számára új. Igaz, ez a szembenállás nem amolyan lázadás, hanem tapasztalatszerzés; és Gárdonyi »hőse« e tapasztalatok birtokában fogalmazza meg saját véleményét.”13

11 Zalai Közlöny, 1921. aug. 2. Repke (később Repkai) Béla az 1910-11. évadban mint gyakornok együtt színészeskedett Debrecenben Deésyvel és Ligetivel.

12 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1922. febr. 17., 18., 19.; Vásárhelyi Újság, 1922. febr. 18.; Magyar Nemzetőr, 1922. febr. 19. A Korzó Mozi 1929-ben, három előadás erejéig újból műsorára tűzte az évek folyamán ezer előadást is megélt moziszkeccset. A színpadon fellépő öt fővárosi művész közül egyedül Repkai képviselte az eredeti szereplőgárdát. Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. okt. 2.; KAPOSY Miklós: Humorlexikon. Bp., 2001

13 KRISTÓ Zoltán: Göre Gábor - Gárdonyi Géza skizofrén komédiázása. http://www. napvilag.net/irodalom/20080712/gore_gabor_gardonyi_geza_skizoffen_komediazasa; HEGEDŰS Géza: Gárdonyi Géza. http://www.literatura.hu/irok/real/gardonyi.htm.

61