A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Vásárhelytől Hollywoodig. Ligeti Lajos színészi pályája

Színészünk még hálás is lehetett a sorsnak, hiszen hamarosan egyik főszereplője a Porzsolt Kálmán müvéből készített, Ha megfújják a trombitát című moziszkeccsnek. Az 1920-a évek elején divatos műfajnál, mintegy a némafilm korlátáit kitágítva, a vetítést a filmben szereplő színészek személyes felléptével tarkították. A négy felvonásból itt kettőt a színpadon adtak elő a színészek, két felvonást pedig filmen láthattak a nézők. A darabot a magyar némafilmgyártás legtermékenyebb rendezője, Deésy Alfréd (1877-1961) jegyezte, zenéjét Harmath Imre verseire Zsigmond Vilmos szerezte. (Az utóbbi nevéhez fűződik A hamburgi menyasszony (1922) örökzöld betétdala: Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.) A rendező és Ligeti már korábbról ismerhették egymást közös debreceni időszakukból, a Zilahy-féle társulatból.

Filmtörténet-írásunk a szkeccs keletkezésének idejét az 1922-es esztendőre teszi. Ezzel szemben a Zalai Közlöny már 1921 nyarán annak nagykanizsai bemutatójáról számol be, amire két egymást követő este a tulajdonost váltó Uránia színház búcsúelőadásaként került sor. Sőt, a fővárosi művészek ekkor már „hónapok óta járják missziós útjukat, hirdetik művészetükkel a bizakodást, a hitet s hevítik a csüggedő magyar lelkekbe a reményt”. A továbbiakban idézzük a lapnak a Ligeti házaspár játékára is kitérő méltatását: „A magyar irredenta filmművészet lélekbemarkoló alkotása pergett le a vásznon. [...] Az elszakított Erdélynek és Felvidéknek megrázó sorsát elevenítették meg a művészek a publikum előtt. A hazájukból kiüldözött tót és székely családoknak a sorsa kapcsolódik össze, a cselekményben finom érzékkel szerelmi fonállal van ügyesen át- és átszőve. Szalkay Lajos az Amerikát járt tót szerepében megkapó egyéniség. Felfogása, amellyel hazáját vissza akarja szerezni, a munka. Leánya Hanka, a szép tót leány szerepét Medgyasszay Amália játszotta. Minden gondolata, minden sóhajtása a szülőföld visszasírása. A néző és hallgató publikum nem tud betelni művészetével. Bájos a szerelmi jelenteknél, bizakodó, erőshitű a haza visszaszerzésében. Partnere Repkay Béla [...] a nagy ágyúöntő székely délceg sarjadékát kreálta. A tót leány és a székely legény tiszta szerelme játszódik le előttünk, a vagonlakásban, a budapesti tömeglakásban, megfeszített munka közben, állandóan a hazajutás gondolatával eltelve. Párhuzamosan kíséri egy másik szerelmi jelenet, amelynek szereplői Marinka, a szép székely leány (Tercsányi Viki) és Misu, a tót legény (Ligeti Lajos). Marinka csupa tűz, csupa, lélek, csupa szerelem. Nem kevésbé az esetlen tót legény, Misu. A mulatságos jelenetek állandó kacagásban tartják a publikumot, közben azonban a kacagást könnyek váltják fel, mert megszólal az ügyetlen Misuból s a kackiás, temperamentumos Marinkából a sorsüldözött menekült, elmesélik üldöztetésüket s a filmen már látható is, hogy verik a székelyekre a 25 botot s hogy korbácsolják a felvidéki tótot. Ez alatt Szalkay Lajos az öreg tót szerepében izzadva dolgozik. Végig kiabálja az ódon Tabán utcáit: »drótozni, foltozni!«. Leírhatatlanul megható jelenet, amikor az ízzé-porrá tört cserepeket drótozza s ugyanakkor lelki szemei előtt a filmen megjelenő Nagymagyarország szétdőlő térképét próbálja fanatikus energiával

60