A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Dobos Irma: A hódmezővásárhelyi téglagyárak kerámia célú üledékes kőzeteinek vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen
Vízemelőképessége szempontjából a megvizsgált minta jellemzően középszemü üledék sajátságát mutatja. Ugyancsak a Városi Községesített Téglagyár említett rétegéből vett mintán végeztünk ásványtani vizsgálatot. E réteg részletesebb vizsgálata különösen indokolt, nagy területen egyenletes kifejlődésben való megjelenése miatt. A vizsgálatoknál 100 g anyagból indultunk ki, amelyből a 0,02 mm-nél kisebb szemcséket iszapolással leválasztottuk. E műveletre azért van szükség, mert a 0,02 mm-nél kisebb szemcsék ásványoptikai vizsgálatokra általában alkalmatlanok, pontos meghatározásuk nem lehetséges. Az iszapolás útján nyert részletet még szitálással kettéválasztottuk, ezáltal elkülönítettük a 0,02-0,05 mm-es szemcséket (17,90 g), s a 0,05 mm-nél nagyobbakat (39,75 g). Az így kapott anyagrészleteken fajsúly szerint elválasztást végeztünk 2,935 fajsúlyú Thoulet-oldat segítségével, amelynek faj súlyállandósága ellenőrzésére a közismert Linck-féle kockasorozat szolgált. Sajnos a Thoulet-oldat erős viszkózussága következtében a finomszemü üledéknél pontos faj súly szerinti különválasztást nem sikerült elérnünk, s inkább csak a nehézásványokra történő feldúsításról lehet beszélni. Ritkább ásványok keresése egyébként sem volt célunk, ezért az egyes ásványok részletes leírását mellőzzük, s inkább csak az észlelt ásványok felsorolásszerű ismertetésére szorítkozunk. Gránát a nehezebb fajsúlyú részekben igen gyakori kis kagylóstörésű szilánkokban, máskor nagyobb legömbölyödött szemekben. Mellette az amfiból zöld és barna kristályai találhatók gyakran jól látható hasadási irányokkal. Augit és hipersztén közepes gyakoriságú. A limonit mint konkréciók ragasztó anyaga s a szemcséket körülvevő vékony bekérgezés észlelhető. A cirkon rendszerint színtelen, ritkábban sárga kristályai néha sajátala- kúak. A nehézfajsúlyú ásványok közül a kisebb mennyiségben jelenlévő biotitot, turmalint, magnetitet, rutih és apatitot észleltük. Az alacsonyabb fajsúlyú részeknek és egyáltalán a kőzet uralkodó ásványa a kvarc. A földpátok messze legnagyobb része plagioklász, némelyike ikersávos, illetőleg zónás, az ortoklász mennyisége igen kicsi. A muszkovitcsillám vékony csillogó pikkelyeiből, az elválasztás tökéletlensége miatt, elég sok megjelent a magasabb fajsúlyú részletben is. A csillámok nagy mennyiségben való jelenléte fontos, mert a rétegrács-szerkezetü ásványok kisméretű szemcséi hasonló viselkedésüek, mint az „agyagásványok”-é, azaz a kőzet képlékenységét biztosítják. A kalcit rendszerint legömbölyödött szemcsék alakjában található, de fontosabb, mint konkréciók ragasztó anyaga s a szemcséken lévő finom bevonat. A dolomit jól észlelhető romboéder lapokkal megjelenő 95
