A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Dobos Irma: A hódmezővásárhelyi téglagyárak kerámia célú üledékes kőzeteinek vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen
Miháltz István a Banner János régész által feltárt Szeged-Öthalmi paleolit lelőhely földtani feldolgozását elsőként végzi el (1935). Az édesvízi mészkövek és a pollenvizsgálatok alkalmazásának bevezetése Miháltz István nevéhez fűződik. [A pollenvizsgálatokat Miháltzné Faragó Mária (1913-2010) az egykori Szentpétery-t&nítvány végezte. (Mint tanár az 1930-as években a hódmezővásárhelyi leánygimnáziumban tanított)]. A Duna-Tisza-csatorna nyomvonalának, a tiszalöki vízierőmű földtani alapjainak feldolgozása ugyancsak munkáját dicséri. Számos földtani-vízföldtani kutatást végzett Szeged város megbízásából. Mivel 1949-ben a központosított geológusképzés miatt Szegeden megszűnt az ilyen irányú oktatás, ezért ettől kezdve új irányt vett a tanszéki oktatás. Kiemelkedő szerepet játszott ekkor az 1950-ben megindult országos síkvidéki térképezés munkájában résztvevő szegedi csoport is (3. kép) Miháltz István vezetésével, „amelyben olyan egyéniségek dolgoztak, mint Dobos Irma, Kriván Pál, Moldvay Lóránt, Ungár Tibor, Urbancsek János” (Sümegi Pál professzor nyomán). A kutatás ilyen megszervezésében és kialakításában nagy része volt Sümeghy Józsefnek, az egyetem egykori dolgozójának, aki ekkor a M. Állami Földtani Intézetben a síkvidéki osztályt vezette. Miháltz István tanszékvezető (1956-1964) halála után Balogh Kálmán (1915-1995) 1966-ban vitte tovább a tanszéket és főként a szénhidrogén kutatófúrások vizsgálatával és értékelésével foglalkozott. Emellett további vizsgálatokat végzett az alföldi felszín közeli képződményeken Molnár Béla (1934—), aki 1977-2000 között a tanszék vezetője és az Alföld kutatása ismét a tanszéki műhelymunka központi témája volt. Ebben kitűnő munkatársa volt Szónoky Miklós docens. Kialakult a védetté nyilvánított szedimentológiai és a paleontológiái gyűjtemény. Megkezdődött a természetvédelmi területek földtani feldolgozása is A tanszék élén 2000-től Sümegi Pál (I960-) a kárpát-medencei negyedidőszaki képződmények őslénytani, földtani kutatója a magyarországi quarter komplett kömyezettörténeti-geoarcheológiai kutatásának és oktatásának megalapítója. Mindezek mellett tovább folytatódnak a szénhidrogén kutatásokkal kapcsolatos szedimentológiai és geomatematikai elemzések. II. Hódmezővásárhely téglagyári kőzeteinek vizsgálata 1949-1950-ben „A korszerű földtani-kőzettani kutatásunk kétségtelenül legégetőbb feladata az ipar számára új, eddig ismeretlen nyersanyag és energiaforrások feltárása, de ezzel csaknem egyenértékű az a feladat, amely a már ismeretes és használatba vett ásványi nyersanyag előfordulások anyagainak leírásában, sajátságaik megállapításában és alkalmazási körük meghatározásában áll. Ezek az utóbbi szempontok vezették a szerzőket, amikor alkalmazott kőzettani vizsgálatokat végeztek Hódmezővásárhely kerámiai célokra alkalmas üledékes kőzetein. A város alatt húzódó „sárgaföld” kerámiai célra való alkalmazását Szeremlei Sámuel és Kiss Lajos munkájából tudjuk, igen hosszú múltra tekinthet vissza, sőt a Szegedi 88
