A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Vásárhelytől Hollywoodig. Ligeti Lajos színészi pályája

csönéből felruházva, új felszereléssel szeptemberben a kassai színház megnyithatta kapuit.7

Az első világháborúban részt vett színészekről összeállitott hosszú névsorban Ligeti Lajos neve is olvasható. így az is lehetséges, hogy katonaként tartózkodott Brassóban. 1915-től a román betörésig éppen itt állomásozott a Vásárhely háziezredének is tekintett szegedi cs. és kir. 46. gyalogezred pótkerete, amely az új bevonulókat fogadta. A háború befejeződése előtt, még 1918 márciusában Székesfehérváron színészünk is részesült az elismerő plakettben, amellyel az ottani színpártoló egyesület társulatuk hét arra érdemes tagját tüntette ki. A város színügyi bizottsága 1915 szeptemberében ítélte oda a színházat Fodor Oszkárnak; a direktor 1901-ben, tehát Ligetivel azonos, vagy megközelítőleg azonos időben szerzett diplomát a Rákosi-féle színi iskolában. 1918. május-június havában, amikor a fehérvári társulat Kaposváron tartotta vendégjátékát, Bátori Illés nevű, korábban frontszolgálatot teljesített színésztársával együtt Ligeti felelős szerkesztője a szezon alatt hetente megjelenő időszaki újságnak, a Kaposvári Szöveges Színházi Lapnak,8

A Tanácsköztársaság idején tagja a Színészek Országos Szakszervezete 11 fős vezetőségének, olyan ismert és később is megbecsült művészek társaságában, mint Forgács Rózsi, Kürti József, Horváth Jenő, vagy éppen Stella Gyula. Az Országos Színészegyesület helyébe 1919 áprilisában lépett érdekképviseleti szervezet a románok 1919. augusztus eleji bejöveteléig működött.9 Titkára, Lugosi Béla - ki az 1909-10. évadban ugyancsak tagja volt a debreceni társulatnak - nyílt politikai állásfoglalása miatt emigrálni kényszerült, majd Bécs és Berlin után Hollywoodban futott be filmszínészi karriert: a sokoldalúan tehetséges művész Drakula megformálása révén világhírűvé, és a klasszikus horrorfilmek sztárjává vált.

1920 őszén Vásárhelyen felmerült, hogy jövedelmei kiegészítése végett a város esetleg házi kezelésbe veszi a Fekete Sas szállodájában bérlő által üzemeltetett mozit. Ligeti Lajos mint pesti színész, akkor VII. kerület, Murányi utca 46. szám alatti lakos, beadványban jelezte a városi tanácsnak, hogy hajlandó elvállalni a direktori teendőket. A tanács azonban mérlegelve a körülményeket, a berendezés nagy költségei, valamint a filmek beszerzése, a vezetés és az áramszolgáltatás körül még meglévő bizonytalanságok miatt ekkor még elállt szándékától.10

7 CSML HL Tan. ir. 9471/1916. iktatókönyvi bejegyzés; MSZmL I. 234., 472.

s MSZmL II. 49., IV. 201., 441.; MAKÓ Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai. Hódmezővásárhely, 2004. 62-63.; LAKATOS Éva: A magyar színházi folyóiratok bibliográfiája (1778-1948) Bp., 1993. A fenti lapból az OSZK-ban megtalálható: 1918. 1. évf. 4. sz. jún. 23./jún. 30.)

9 SZÉKELY György (foszerk.): Magyar színházművészeti lexikon. Budapest, 1994.

10 HL Tan. ir. II. 5998/1921.-16018/1920.); Vásárhelyi Reggeli Újság, 1920. nov. 13.

59