A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Koncz Sándor: A tanyai népiskolák építészeti áttekintése
ra. - A református egyház legtöbb tanyai iskolája 550 (1978 m2) négyszögöl telken volt elhelyezve.15 Az iskolák állami kezelésbe adására folytatott tárgyalások során már 1899-ben kötelezte magát a város, hogy az új iskolákat legalább 800 (2877 m2) négyszögöl területen helyezi el. - Ekkora telket ezután minden iskolánál biztosítottak, de ennél nagyobbat csak néhánynál sikerült. Ugyanakkor a nagyobb telek építészeti szempontból lényegtelen, mert az udvar mérete és beépítése ez esetben is olyan, amilyet a telek kialakítása kapcsán látni fogunk. Megjegyezzük, hogy iskolai tér szempontjából viszont jelentős a nagyobb telek, ugyanis a gyakorló terület volt a gazdasági jellegű oktatáshoz.16 Az iskola telkének felosztása és az épületek elhelyezése szabályosságot mutat, ami már az első típusterv szerinti építkezéseken megfigyelhető. Az iskolai telek a legtöbb esetben téglalap alakú, amelyet hosszában megfeleztek. Az egyik rész lett iskolaépület területe, a másik tanítói kert. Méretük 400-400 négyszögöl, azaz 1/4 katasztrális hold. Az iskolaépület területén belül kerítéssel választották el a tanítói lakáshoz tartozó gazdasági udvart az iskolaudvartól. Az iskolaudvart játszótérnek, játszóudvarnak, gyerekek udvarának egyaránt nevezték. A gazdasági udvart gyakran baromfiudvarnak írták, de szerepel jószágudvar néven is az iskolák irataiban. A főépület a telekhatártól beljebb volt, homlokzata előtti részt a legtöbb iskolánál nem használták sem gazdasági, sem közösségi területként, hanem előkertnek alakították ki. Virágos kert szinte minden tanyai iskolánál volt.17 A tanyai iskolák irataiból látható, hogy következetesen határozták meg az épület kitűzését. 1900-ban az építendő iskolaépületek „végleges kijelölés énéi" az iskolaszék részéről az elnök volt jelen, aki a következő iskolaszéki ülésen beszámolt, hogy „ minden iskola ablakai északkeletre néznek s így a lehető legcélszerűbben lesznek elhelyezve”. - Hódmezővásárhely határának bedűlőzése olyan, hogy a dűlőutak ÉK-DNy irányba húzódnak szinte a teljes határban, tehát avval párhuzamosan, vagy arra merőlegesen elhelyezett iskolaépület esetén magától adódik az épület tájolása. Mindamellett érdekes kérdés, hogy miért választottak évtizedeken keresztül olyan égtájat a tanterem ablakainak, ahonnan az év 15 Külter. isk. ép. 5241/1898., 13.819/1898., 9358/1902., 9358/1903. 16 CSML HL IV. B. 1444. Hódmezővásárhely Város Községi Iskolaszékének iratai - Jegyzőkönyvek. (1879-1909) (továbbiakban: Isk. szék ir.) 102/1902., 322/1902., CSML HL IV. B. 1405. Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai - 1501., 1901., Kült. isk. ép. (továbbiakban: Külter. isk. ép.) 8939/1896., 9/1899. (II. 1), Külter. isk. ir. 109/1927. L, 69/1928. I. 76/1928. II., 48/1929. I., 64/1929. I., 215/1929. L, 69/1929. II., 68/1931.1., 45/1932. I., 62/1934. II., 64/1934. II., 288/1939. II. 17 400 négyszögöl = 1439 m2 = 0,14 ha. Nagysága könnyen érzékelhető, ha azt tekintjük, hogy ekkora a területe pl. egy 38><38 m-es kertnek. — Isk. törzskönyv, Tanyai iskolák adatfelvételei 46
