A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Antal Tamás: A magánjogi községi bíráskodás Magyarországon, különös tekintettel Hódmezővásárhelyre, 1877-1944

Ezek alapján a községi bíró - közigazgatási tekintetben - a városi törvény- hatósági közgyűlés és a polgármester alatt állt, az utóbbi részére havonta jelentést és kimutatást terjesztett elő. Munkáját egy írnok segítette a hivatali ügyvitelre nézve, aki egyben a végrehajtói teendőket is ellátta. A községi bíró a felektől pénzeket nem vehetett át, s amennyiben idegen hatóságoktól a községi bírósághoz pénzek érkeztek, a bíró tartozott azokat azonnal a letéti pénztárban elhelyeztetni. A községi bírósági írnok pénzeket a felektől csak végrehajtás vagy árverés alkalmával vehetett fel, köteles volt ugyanakkor azokat - ha a jogosult aznap nem jelentkezett - letétbe helyezés végett a községi bírónak átadni. Az ekként átvett pénzösszegekről naplót vezetett, melyet a vonatkozó iratokkal felszerelve minden hónap első napján ellenőrzés végett az ügyészségnek bemutatni volt köteles.53 54 A város ügykezelési szabályzatai szintén tartalmaztak releváns klauzulákat. Például az 1901. évi, évtizedekig hatályos tanácsi szabályzat ekként fogalmazott: „a községi bíróságnál jelenleg is használt 9 rovató iktatókönyv használandó. A betűsoros névmutatóba mind a felperes, mind az alperes neveik szerint bevezetendők [...] A községi bírósági végrehajtó által vidéki felek részére behajtott követelések értékkönyvvel küldendők el és a feladást igazoló vevény az iratokhoz csatolandó. Miután az itt folyt ügyek egy - az első iktatószám alatt kezeltetnek, az osztályozás és a sortározási rendszer nem alkalmaztatik, hanem az iratok iktatói számuk sorrendje szerint kezelendők, és azok minden év végével a levéltárba adandók.”55

1926-tól a tisztviselők számának kötelező racionalizálása miatt a községi bíró egy személyben - a rendőrség államosítása nyomán az attól különvált - ki- hágási bíráskodás feladatait is ellátta.56 A községi bírói tevékenységgel összefüggő polgári ügyeket azonban ezután is külön kezelték.

mú rendelettel, kihirdetve 1918. január 19-én), 158-162. §§. (HMVH Rendeletek, 80. tétel. 94- 95.)

53 Antal Tamás 2010, 173-252. Lásd még Antal Tamás: Hódmezővásárhely szervezési és működési szabályzatának ügye a két világháború között = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2010. Szerk. KOVÁCS István és VARSÁNYI Attila. Hódmezővásárhely, 2011. 161 — 173. Vö. Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872-1944 = Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXXV. Sorozatszerk. BLAZOVICH László. Szeged, 2004. 119-308., különösen: 168-169.

54 Hódmezővásárhelyi szmsz. 1928, 138-142. §§. (AntalTamás 2010, 92., 220., lásd még az előzőjegyzetet!)

55 Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város ügykezelési szabályzata. Kiadtáka 17.927/1901. t. ü. számon 1901. november 23-án. 77-79. §§ (HMVH Rendeletek, 93. tétel, 29-30. p.). Vö. az 1931: 303. és 1934: 173. közgyűlési határozatokba foglalt, a város hivatalainak ügykörébe tartozó ügyek elintézéséről és kezeléséről szóló szabályrendelet megfelelő szakaszaival! Antal Tamás 2010, 100-102.

56 A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 30.015. számú körrendeleté az igazgatási rendészet és a rendőri büntető bíráskodás ellátásáról önkormányzati közigazgatási hatóságok által. = MRT 1921. Budapest, 1922. 567., valamint az 1923: XXXV. te. és a m. kir. belügyminiszter 171.001/1924. számú körrendeleté a városok pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról. = MRT 1924. Budapest, 1925. 473-478.; Polgármesteri éves jelentések 1926-ról 62-63. p. Az iratok utolsó levéltári rende35