A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Antal Tamás: A magánjogi községi bíráskodás Magyarországon, különös tekintettel Hódmezővásárhelyre, 1877-1944

A felek jelenlétét biztosító idézőlevél az adott tárgyalásra vonatkozó információk mellett egy, az idézett részére szóló figyelmeztetést is magában foglalt, melyben a mulasztás jogkövetkezményeiről nyújtott tájékoztatást:40 ha a panasz- lőtt a tárgyaláson nem jelenik meg, őt a panaszos kérelmére a közölt követelésben és a költségekben marasztalni fogják, míg fordított esetben a mulasztó panaszos követelését el fogják utasítani.41 A szülőt gyermeke, a gyermeket szülője (törvényes képviselője), a férjet felesége és viszont, a testvért testvére, a földbirtokost, az erdő- vagy bányatulajdonost, a ház- avagy más ingatlantulajdonost gazdatisztje, erdő- és bányatisztje, illetve házkezelője a meghatalmazás írásos igazolása nélkül képviselhette, az utóbbiaknál a gazdaságból vagy az ingatlan kezeléséből származó ügyekben, valamint a kereskedőt s az iparost annak segédje az üzleti tevékenységből eredő jogvitákban. A meghatalmazott bárki lehetett különös képesítési követelmények nélkül azzal, hogy ha nem volt önjogú személy, a 20. életévét be kellett töltenie, akit pedig zugírászat miatt jogerősen elítéltek, egyáltalán nem lehetett képviselettel megbízni. Ha a bíróság a meghatalmazottat visszautasította, új tárgyalási napot kellett kitűzni az érintett fél költségére.42

Az írásbeli panaszt és az ügyben keletkezett egyéb iratokat az iratjegyzékbe iktatták, a beérkezésnek megfelelő időrendben. Az iratjegyzékbe felvett okiratokat a panasz kivételével nem lehetett az iktatókönyvbe is betáblázni. A kiadmányozást kisközségekben maga a bíró és a jegyzőkönyvvezető, nagyközségekben a bíró és a jegyző, egyéb helyeken a megbízott tisztviselők végezték aláírásukkal és a községi bíróság pecsétjével.43

A községi bíróságok előtt követendő eljárási szabályokról szóló belügyminiszteri rendelet pedig - olykor megismételve a törvény szövegét - a szervezeti kérdésekről és az eljáró közegekről, a hatásköri, illetékességi és érdekeltségi szabályokról, a hatósági megkeresésről, a felekről és azok meghatalmazottjairól, a szegénységi bélyegmentességről, valamint az eljárás szakaszairól szólt. Az utóbbi rész a panasz előterjesztésére, az idézésre, a tárgyalás jellegére és menetére, az egyezségkötésre, a viszontpanaszra, a bizonyítási eszközökre és eljárásra, továbbá a mulasztás jogkövetkezményeire, az ügy érdemében hozható határozatokra és az eljárást vezető végzésekre, a költségek viselésére, az ügynek a járásbíróság elé vitelére, végül a szükségessé vált végrehajtásra vonatkozó normákat tartalmazta.44 Az 1915-től hatályos sommás polgári eljárási forma részletesebb ismertetésétől terjedelmi okok miatt eltekintünk.

40 197.200. B.M rendelet, 9. § (MRT 1914, 2727-2729.).

41 Vő.: 197.100. B.M rendelet, 57-58. §§ (MRT 1914, 2715-2716.).

42 Vö.: 197.100. B.M rendelet, 25-26. §§ (MRT 1914, 2700.).

43 197.200. B.M rendelet, 12-14. §§ (MRT 1914, 2730-2731.).

44 197.100. B.M rendelet, 1-67. §§ (MRT 1914, 2688-2720. p.), TérfyGyula én, 15-280.

33