A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Balog Gábor: Vásárhely „utolsó nemesi kúriá”-ja
lyén szintén egy modem emeletes ház hirdesse: változnak az idők, változnak az emberek!”26 A Hódy-ház 1903 májusa és augusztusa között Kácser János (1867-?) helybeli építési vállalkozó kivitelezésében27 (és valószínűleg tervei alapján) épült fel. A keskeny, hosszú telken - az egykori Török Bálint-féle épülethez hasonlóan - L-alakban terjedt ki; 3 üzlethelyiségével, összesen 11 szobájával és számos más helyiségével28 nagyság tekintetében lepipálta az 1899-es Imre József-házat (eredetileg Szentesi utca 12., jelenleg Dr. Rapcsák András út 16.), továbbá megközelítette az 1897-es Cz. Nagy-házat (eredetileg Szegedi utca 8., jelenleg Városház utca 2.), az 1902-ben épült Bereczk palotát (eredetileg Andrássy utca 22., jelenleg Andrássy út 32.) és az ugyancsak 1902-es Brunner palotát (eredetileg János tér 1., jelenleg Kálvin János tér 2.). Az 1952-es államosítás után is teljesen jó állapotban lévő kétszintes épületet a szocialista diktatúra helyi kis zsarnokai 1970 februárja és júniusa között tetették a földdel egyenlővé.29 A 19. század első felétől 1903-ig fennálló Török-féle „kúria” és az 1903-tól 1970-ig meglévő Hódy-ház helye napjainkban - talán néhány négyzetméter kivételével - a jelenleg Andrássy út 8. számot képező, „Hód Áruház”-ként ismert üzletház nyugati (körülbelül egynegyed) része előtti, illetve a jelenleg Andrássy út 2-6. számú társasház és az üzletház közötti kőburkolatos területen keresendő. Maga az 1890/91-től 1949/50-ig Andrássy utca 12. számon szereplő telek helye viszont kis részben megfelel az üzletház azon nyugati kitüremkedésének, amelyre - sajnálatos módon - 1999-ben Plohn József (1869-1944) bronz domborműve került. Minthogy a domborműállítók szándéka a századforduló korabeli Plohn- müterem helyének megjelölése volt, úgy azt igen rossz helyre tették, hiszen e műterem az 1890/91-es házszámozás szerinti 10. számnál, az elhelyezett domborműtől több méterrel nyugatabbra, a jelenleg Andrássy út 2-6. számú társasház mögött állt.30 Megemlítjük, hogy a „kúria” udvari homlokzatáról készült Plohn-fénykép - egyéb mellett - A. N. J. den Hollander (1906-1976) Alföldről írott 1947-es könyvének magyar nyelvű kiadásába is bekerült mint „Városi ház udvara Hódmezővásárhelyen”.31 26 VV, 1903. ápr. 26. „A hét” 27 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. (A továbbiakban: FEJÉRVÁRY 1929.) 417. 28 CSML HL Tan. ir. II. 1777/1903 -6945/1903. 29 Uo. A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának iratai 5640/1970. - A főutca elejének épületei nem az 1960-as, 1970-es években voltak „rossz állapotban”, hanem azok (legalábbis amelyek megmaradtak) ma, 2011-ben vannak katasztrofális állapotban! 30 Ilyen módon helyreigazításra szorul Dömötör Jánosnak a ’’Plohn mester egykori műtermének [...] helyén álló áruház” kitétele is. DÖMÖTÖR János: Vásárhely szobrai. Hódmezővásárhely, 2002. 63. 31 A. N. J. den HOLLANDER: Az Alföld települései és lakói. Budapest, 1980. 20. kép. - Ugyanez a kép a Vásárhelyi veduták CD-n is látható azon magyarázó szöveg kíséreté21
