A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás

Albert Lajos (1955) 1973-ban érettségizett műszaki géplakatosként, majd néhány hónapi munka után, egészségi állapota miatt felhagyott ezzel a szakmá­val. Ekkor került az iljabbik Bihal Sándorhoz, hogy kitanulja az órás mestersé­get. A műhelybe rendszeresen bejárt az idősebb Bihal órásmester is, akitől sokat tanult, főként a régi szerkezetű órák javítását. 1975-ben szerezte meg az órás szakmunkás bizonyítványt és mestere mű­helyében dolgozott 1981-ig. 1982-ben megszerezte a mesterlevelet és önálló műhelyet nyitott a Lázár u. 30. alatti régi családi házukban. Ő (is) ahhoz az órás generációhoz tartozik, akiknek a működése alatt rengeteget változott és fejlődött az órás szakma. A nyolcvanas évek elején Pestre járt továbbképző tanfolyamra, hogy az akkor elterjedő kvarc órák működését megismerje, és javításukat meg­tanulja. A kijelzős kvarcórák divatja után kezdenek elterjedni a szintén digitális vezérlésű mutatós, számlapos kar-, ébresztő- és faliórák. 1988-ban megnősül. Ezüstkoszorús mesteri oklevelét 2004-ben szerezte meg, majd a szakmában pa­naszmentesen eltöltött negyedszázad elismeréseként megkapja az Ipartestületi Ezüst-gyűrűt. A modern szerkezetű órák mellett Albert Lajos tartja karban, szükség esetén javítja a városháza majd százhúsz éves toronyóra szerkezetét. Korábban a János téri Református Újtemplom toronyóráját is javította. Jó isme­retség alakult ki az idős vásárhelyi órásmesterrel, Kugler Adolffal, akinek kerek, zsebórát mintázó cégérét megörökölte. A név átfestése után, Albert Lajos ajtaján díszelgett sokáig a régi behívótábla. A csendes utcában lévő műhelyében mindig megfordulnak a különböző órákat javíttató régi és új ügyfelek, ha másért nem, hogy elbeszélgessenek az élet dolgairól... Császár Péter (1945) A vásárhelyi születésű későbbi órásmester itt érettsé­gizik 1964-ben. Bátyja után szeretne menni a fővárosba - főiskolásnak - apja, azonban nem tudja támogatni tanulmányait, ezért helyben kell munkába állnia. Id. Mucsi József órásmesterhez kerül tanulónak, az elméleti tanulmányokat Sze­geden, Várkonyi András helybeli órástól veszi át. Két év elmélet és gyakorlati képzés után kitűnő bizonyítvánnyal vizsgázik Háring Károly szegedi órásmester elnöklete alatt. 1967-ben szerzi meg a mestervizsgát, így önálló órás műhelyet nyithat. Farkas Ede elköltözése miatt megüresedő műhelyét veszi át a Bajcsy- Zsilinszky utcában, majd amikor az kisajátításra kerül, felköltözteti üzletét az Andrássy u. 1. számú sarokházba 1990-ben. Ülő foglalkozását, fiatal kora óta az asztalitenisszel, majd a tenisszel egészíti ki, számtalan országos siker után, edzői képesítést is szerez. Saját maga választotta cégérén az „Óracsászár” márkanév szerepel. Negyvenéves órás mesteri munkája után, már csak nyugdíj mellett te­vékenykedik. Az olcsó ázsiai órák tömeges behozatala óta - még főtéri üzleté­ben is - egyre hanyatlik a forgalom, haldoklik az órás szakma. Mucsi Józsefis apja és nagyapja mesterségét tanulja ki, később azonban más üzleti tevékenységbe fog, az elsők között kezd videó felvételek készítésébe a vá­rosban, mellette régi lemezlovas. Andrássy u. 3 sz. alatti órás üzletét azonban tovább üzemelteti. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom