A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás

erőltető kézimunkáktól is, mint a fahasogatás, ásás, kapálás stb. Feleségével egy életen át vitáztak ezen: amíg más „rendes” iparos megműveli a házkörüli földet és összevágja a tüzelőt, addig ezeket egy órásnénak kell elvégezni. A biztos kézen kívül, egy órásnak másik nagyon fontos érzékszervére a látására is nagy szüksége van, hiszen hol szabad szemmel, hol a nagyítóval napi 8-10-12 órán át folyamatosan igénybe veszi. A harmadik „érzékszerv”, amellyel mindenképpen rendelkeznie kell egy jó órásnak, a türelem. Az ülő munka egyhangúságát Bihal Sándor fiatalkorában labdarúgással, később harmadosztályú futballbíróként egyenlítette ki. A háború előtt a HMTE focistája, később ugyanitt titkár és ekkor szerzi meg első bírói képesítését is. Az Ady Endre u. 4. szám alatti kis műhelyben dolgozott az 1930-as évektől nyugdíjazásáig, 1970-ig. A városi KIOSZ vezetőségi tagja, majd az Ipari Szakmunkásképző Intézet Vizsgabizottsági elnökévé választották. A tréfás kedvű fiatalok igen gyakran bosszantották a mestert azzal, hogy cégtábláján a BIHAL név elé egy E betűt festettek az éj leple alatt. Nyugdíjasként még évekig bejárt fiához, aki nála tanulta ki a mesterség fogásait, hogy beszélgessen a régi vásárlókkal, vagy tanácsot adjon egy-egy régi óra javításánál32

Ifj. Bihal Sándor (1937-1985) az érettségi elvégzése után édesapja szakmáját követi és 1956-ban megszerzi az órás szakmunkás bizonyítványt. Édesapja mellett dolgozik és 1963-ban órás mestervizsgát tesz, ugyanebben az évben elvégzi a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola műszaki ismeret oktatói szakát és a vásárhelyi 602. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet óraadó tanára lesz, majd édesapja utódaként a Vizsgabizottság elnöke. Órás kisiparos, városi és megyei KIOSZ vezetőségi tag, országos választmányi tag, szakvizsgáztató bizottsági tag. Az órásmesterség mellett érdekelte a vadászat, a sport és az utazás. Többek mellett Albert Lajos órásmester is nála tanulja ki a szakmát, néhány évig segédként dolgozik nála. Fiatalon, negyvennyolc éves korában bekövetkezett halála után még néhány évig idős édesanyja (1. fent.) nevén tovább működik az Ady Endre u-i kis órásműhely.

Vígh Gyula müórás és ékszerész. 1888-ban született Szegeden. Az órás és ékszerész mesterséget is itt tanulta ki, majd a Brauswetter óráscégnél volt évekig segéd. Mielőtt önállósodhatott volna kitört az első világháború, ott szolgált 1915-1918-ig. 1919-ben Hódmezővásárhelyen nyitott üzletet a Beretzk-palotá- ban, majd 1928-ban átköltözik műhelyével a Pancza-házba (Andrássy u. 22.). A vásárhelyi Ipartestület elöljárósági tagja a két háború között. Cégtábláján ez szerepelt: „Vígh Gyula műórás”, ezt a vidámabb kedvű vásárhelyiek ekképpen fordították ki: „Mű Gyula vígórás”

Klein Gyula órásnak, a Szeremlei és Ferenc utca sarkán lévő üzlet és műhely soron, majd a gr. Bethlen István (ma Táncsics M.) utca 13. számú házban működött kisvállalkozása 1927-1939-ig.

32 Csongrád Megyei Hírlap. Vásárhelyi kiad., 1975. aug. 8. 5.

115