A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás

Budapest jó nevű műhelyeiben segéd. Szülővárosába visszatérve, 1882-ben nyitotta meg műhelyét a vásárhelyi sétatéren (Zrínyi u. 2.), amelyben 46 esztendőn keresztül árulta és javította a különféle órákat. Gyárilag készült, de a számlapon, saját nevével ellátott fali és asztali ébresztőórákat is forgalmazott és garanciában javított. Három gyermeke közül két fia, József és Béla is apjuk mesterségét tanulták ki. Ifj. Grószpéter József öccsével, Bélával társulva, 1924 őszén nyitották önálló órás és ékszerész üzletüket az Andrássy utcán, az egykori Körösi Fülöp ékszerboltja helyén, a Népbank mellett.29 Magángyűjteményben fennmaradt ébresztőórájuk számlapjának tanulsága szerint óra és ékszerész tevékenységüket a harmincas évektől látszerészettel is kiegészítették.

Az ifj. G. József fiatalon elhunyt, de szintén József nevű fia, (aki az 1940-es évek elejétől Mucsi József néven dolgozik tovább) is az órás mesterséget tanulja ki nagyapja, apja és nagybátya mellett. Mucsi József a város elismert órásaként dolgozik az 1990-es évekig, több később önállósodó órás (pl. ifjabb Mucsi József Molnár András és Császár Péter) nála szerzi meg a mesterség alapjait. Id. Mucsi József amellett, hogy kiváló művelője volt mesterségének, bohém opera- és operettrajongó hírében állt. Orajavítás közben gyakran fakadt dalra, az ismert betétdalokat és új slágereket énekelte fennhangon.

Grószpéter Béla az 1970-es évek elejéig végzi az órásságot. Az ötvenes évek elejétől a főutcai üzleteket államosítják, így műhelyét elköltözteti a Farkas u. 6. szám alatti kis családi házba. Az órás kisiparosok működését ugyan nem tiltják, de szinte ellehetetlenítik azzal, hogy új órákat nem árulhatnak (még óraszíjat, tartozékokat sem), csak a különböző órák javítását végezhetik. G. Béla azonos nevű fia is az órásmesterséget tanulja ki, de pár év után más területre tér át. (Az óráscsalád bekerül a vásárhelyiek szívébe, hiszen vidám ragadványnevet is kap- nakf’Grósz tingli-tangli”.

Singer Arnold elsősorban ékszerész és órakereskedő volt a Kossuth tér 5. szám alatt, a régi sarokház épületében. 1868-ban Jászberényben született és 1892-ben költözött Vásárhelyre. Magángyűjteményben fennmaradt, saját névvel ellátott, zománcos számlapú faliórája.

Engelthaller Béla, a nagycsaládos E. Ferenc rézműves mester 11. gyermekeként, 1871-ben született Vásárhelyen. Az órásmesterséget, Szegeden tanulta ki, a nagyhírű Brauswetter János óráscégénél, itt szabadult fel és két évig itt is maradt, órássegédként. Ezután Magyarország több jó nevű órás műhelyében dolgozott vándorsegédként, a céhes világból maradt szokások szerint. Ausztriában elvégezte a hírneves karlsteini állami órás szakiskolát, majd visszatér szülővárosába és 1899-től önálló órás és ékszerész üzletet nyit az Andrássy u.10. szám alatt.

29 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. 561.

113