A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ÉVFORDULÓ - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: A vásárhelyi olvasókörök alapítója. 200 éve született Szamecz András

Bercsényi szabadcsapatot szülővárosában.4 Harmincnyolc éves volt, amikor nemzetőr századossá nevezte ki a forradalmi kormányzat. Rendfokozatát - a hagyomány szerint - a toborzókörútján Hódmezővásárhelyen is megforduló Kossuth Lajostól kapta. A céhben 1850 és 1854 között másod- vagy alcéhmesterként tevékenykedett.5 Arról nincs tudomásunk, hogy súlyosabb szankció - börtönbüntetés, vagyonelkobzás - érte volna, viszont tény, hogy a Városi Tanács többször is határozott a Szamecz által létrehozott szabadcsapat tagjainak kézre kerítéséről, és ennek érdekében magától az érintettől akarta megszerezni a „lázadók” névsorát.6 Ez végül eredménytelen maradt, mert Szamecz felesége (talán férje utasítására - P. Z.) elégette a nemzetőrnek jelentkezők náluk lévő listáját.7

Szamecz András 1850. június 18-án, a Városi Tanácshoz írt folyamodásában így vallott a forradalom idején vállalt szerepéről: „...én honvéd soha sem voltam légyen, hanem hogy én csak mint négy hónapos nemzetőr mentem volt el - még a függetlenség kimondása előtt a Bácskába szolgálatot tenni az itthon maradt nemzetőrök helyett, mely után egész szolgálatom 18 hétből állott...” A továbbiakban négy kiskorú gyermekére hivatkozva kérte, hogy a tanács igazolja a forradalom alatti megfelelő magaviseletét, aminek a testület eleget is tett.8

További kutatást igényel, hogy a vásárhelyi tanács szándékosan nem segítette a császári hatóságok munkáját, vagy valóban a rendelkezésére álló eszközök hiánya miatt (amire gyakran hivatkozott a vármegyei hatóságok felé) nem tett maradéktalanul eleget a szabadságharc helyi, illetve a városban megfordult résztvevőinek elfogása terén. Ami biztos: az osztrák katonai, majd polgári közigazgatás magyarországi bevezetése nem örvendett nagy népszerűségnek országszerte, és sok helyen ún. passzív rezisztencia bontakozott ki a császáriakkal szemben.

Szamecz András számára is új korszakot jelentett 1867. Ebben az évben hozta létre egykori bajtársaival egyetemben a Hód-Mező-Vásárhelyi (48-as) Honvédegyletet, melynek elnöki tisztét Szilárd Adolf (1815-1886) volt honvéd őrnagy, mint a legmagasabb rangú vásárhelyi katona vállalta. A jegyzői tisztet Matók Béla (1829- 1897), illetve Ábrái Károly (1830-1912), a későbbi polgármester töltötte be. Szamecz András ekkor a választmányi tagságra kapott bizalmat.9 1890. március 9-én az egyesület elnökévé választották.10 11

A kiegyezést követően a Kossuth-párti szélsőbal helyi prominenseként tevékenykedett, aktív részt vállalva a politikai csatározásokból. Nem fogadta el a kiegyezést, és ezen álláspontja miatt 18 napig fogságban volt." Helyi függetlenségi és negyvennyolcas pártelnökként, közgyűlési képviselőként, 1873-tól törvényhatósági bizottsági tagként fontos szerepe volt abban, hogy városunk a kiegyezést követően jórészt - a szabadelvű (67-es)

4 HERCZEG Mihály: Szamecz András = Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szeged, 2002. 201.

5 CSML HL Szűcs Céh ir. Jegyzőkönyvek 1850-1854.

6 Uo. Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai (a továbbiakban: Tan. ir.). Az 1849. február 16- ai tanácsülés jegyzőkönyve, 1026/1850.

7 SZABÓ Ferenc: Közigazgatás és politikai viszonyok (1849-1872) = Hódmezővásárhely története. 11/1. köt. Főszerk. SZABÓ Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993. 91.

8 CSML HL Tan. ir. Tanácsülési jkv. 1850. jún. 19. 2221/1850.

9 Uo. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye. A Hmv-i Honvédegylet alapszabálya (1868).

10 SZABÓ Ferenc: i. m. 306.

11 KRUZSL1CZ István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 1997. Szerk. KRUZSLICZ István Gábor, KOVÁCS István. Hódmezővásárhely, 1998. 32.

268