A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MÓD LÁSZLÓ: „A szöllö bíráknak és csőszöknek instructiojuk” - Kísérlet egy hódmezővásárhelyi szőlőhegyi rendtartás elemzésére
MÓD LÁSZLÓ „A SZÖLLÖ BÍRÁKNAK ÉS CSŐSZÖKNEK INSTRUCTIOJUK” Kísérlet egy hódmezővásárhelyi szőlőhegyi rendtartás elemzésére Égető Melinda emlékére Az elmúlt években a Hódmezővásárhely város levéltárában folytatott kutatómunka során a 18-20. századból jónéhány olyan forrást sikerült feltárni, amelyek a településmag körül fekvő szőlőterületek szabályozására irányultak. A dokumentumok közül az 1780-as évek elejéről, illetve végéről származók emelkednek ki, ami egyrészt alföldi viszonylatban korai eredetükkel, másrészt azzal magyarázható, hogy a témában több évtized óta folyó kutatások előtt eddig ismeretlennek számítottak.1 Ezek a források ugyanakkor egyértelmű bizonyítékai annak, hogy az Alföldön a homoki szőlőkultúra széleskörű kibontakozása előtt a dél-tiszántúli, kötött talajú határrészeken már a 18. század utolsó harmadában szabályozták a szőlőhegyeken folytatott gazdálkodás különböző aspektusait. Tanulmányomban az időben legkorábbi szabályzatot kísérlem meg elemezni, elhelyezve azt a szőlőhegyi szabályrendeletek típusai között, ami lehetőséget kínál az összehasonlításra, ugyanakkor újabb adalékokat szolgáltat a város szőlő- és borkultúrájához. A forrás keletkezésének a körülményeiről sajnos nem tudunk szinte semmit sem, mivel a tanácsülési jegyzőkönyvben mindenféle bevezető, magyarázó szöveg nélkül szerepel a 22 pontból álló rendtartás,1 2 3 amely „A Szöllö Bíráknak és Csőszöknek Instructiojuk” címet viseli. ' Szőlőtermesztés Hódmezővásárhelyen a 18. század utolsó harmadában Égető Melinda Hódmezővásárhely példáján keresztül mutatta be meggyőző módon azt a fejlődési folyamatot, amelynek során a természetes tenyészhelyükön, vagy annak közelében gyümölcsfákkal és erdei fákkal vegyes 1 Égető Melinda a Szőlőhegyek történetének forrásai című kiadványsorozat első kötetében (Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból) térképre vetítve vette számba az Alföldről származó rendtartásokat, amelyek a szőlőterületek igazgatására szolgáltak. A kutatások 1985-ös állapotát tükröző adatsorában Hódmezővásárhelyről egy 1845-ből származó városi statútum szerepel, az 1782-ben, illetve az 1789-ben keletkezett szabályzatok azonban nem tűnnek fel. Alföldi viszonylatban találkozhatunk időben korábbiakkal is, amelyek közül említést érdemelnek a nagykárolyi (1714), a nagykőrösi (1747) és a szegedi (1749) városi statútumok, valamint a debreceni kertségi szabályzat (1757). Ld. Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. (Szőlőhegyek történetének forrásai, 1.) Sorozatszerk. ÉGETŐ Melinda. Budapest. 2001. (A továbbiakban: ÉGETŐ 2001.) 60-65. ' Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára, Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1782. 234-238. o. 3 Ezzel szemben az 1789-ből származó szabályzatról megtudhatjuk, hogy a földesúr által ideiglenesen kibocsátott szabályzatról beszélhetünk. 9
