A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: Széchenyi István és Hódmezővásárhely (1845-46)

maga is visszatért a hivatalos kinevezése körüli polémiához: „...legkegyelmesb Urunk fejedelmünk iránt legmélyebb háládatomat ezennel legünnepélyesebben nyilvánítom..., hogy hátramaradt napjaimban olly körbe méltóztatott állítani, mellyben, ha Isten segít, nagyobb vonásokban fogok tán édes magyar hazánk kifejtésének nagy müvéhez járulhatni”.18 Visszatekintve addigi politikai pályájára, nyugodtan mondhatja: más szempont soha nem vezérelte, mint a nemzet üdve, a haza java.19 20 Az irat megjelenéséről a Jelenkor című lap is hírt adott: a Tisza szabályozására hivatott küldöttek gyülekeznek; Széchenyi az „...ügy könnyebb menetét előintézőleg” azokban a napokban bocsátott ki egy röpiratot; melyben „...ezen országos tárgy gyakorlati s létesítési oldalát kimerítő tanácsokat közöl”. Az érintett társulatok és hatóságok képviselőit maga a szerző ajándékozta meg egy-egy példánnyal.21’

Mindezen munkálatokhoz meglehetős aggodalommal fogott hozzá Széchenyi gróf. Egyrészt tudta, hogy közlekedési elnöki tisztéből következik a Tisza szabályozása („Hogy lehetett volna... új hatáskörömben bármily előbbi gondolatom, mint a Tiszavölgy” - írta 1846-ban.21). Naplójában ugyanakkor ezzel az ellenérvek egész sora áll szemben: „Minek szabályozzam a Tiszát..., hogy életet plántáljak Magyarországba? Szinte nevetségesnek tűnik a szememben”.22 Viaskodik önmagával, végül a józanabb elhatározás kerekedik felül: „Nemsokára immár 55 esztendős leszek, s mindent egybevéve meglehetősen tetterős vagyok!... Isten adja, hogy (a vég) ez munka teljében s ne a sutban érjen! Ámen.”.23 A magunk részéről nem kívánunk magával a Tisza szabályozásával, annak technikai kérdéseivel foglalkozni, azt számtalan munka megtette már. A további események vázlatos áttekintésével témánkhoz, s annak helyszínéhez, Hódmezővásárhelyhez szeretnénk közelebb jutni.

1846. január 20-án a „vidéki képviselők egyeteme” megalapította - Széchenyi István elnöksége alatt - a tiszavölgyi társulat választmányát.24 A tulajdonképpeni alakuló ülés hat nap múlva volt, amikor hivatalosan is életre kelt a „Tiszavölgyi Társulat”. Ekkor fogalmazták meg az úgynevezett „Szerződvény t, melyhez mintegy negyvenen, köztük olyan neves személyiségek is csatlakoztak, mint Perényi Zsigmond báró (1783-1849) Ugocsa megyei főispán, Dessewffy Emil gróf (1823-1890) konzervatív politikus, Andrássy Gyula gróf (1823-1890) liberális politikus és Lónyay Menyhért (1822-1884), a reformel18 SZÉCHENYI: Eszmetöredékek, 7.

19 Uo. 1.

20 Jelenkor. 1846. jan. 22.

21 SZÉCHENYI: Eszmetöredékek, 9.

22 SZÉCHENYI: Napló, 1845. szeptember 21. 1084.

2:1 Uo. 1115.

24 Az alelnök Szentiványi Vince (1811-1877) helytartótanácsi tanácsos; tagjai: Tasner Antal (1808-1861) ügyvéd, Széchenyi titkára, Vásárhelyi Pál, s minden vidéki társulat egy-egy tagja. Jelenkor, 1846. jan. 22.

30