A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Harc a tüdővész ellen. A kútvölgyi tüdőszanatórium története
FÖLDVÁRI LÁSZLÓ HARC A TÜDŐ VÉSZ ELLEN A kútvölgyi tüdőszanatórium története Hódmezővásárhely város 1901. december 11-ei közgyűlésén a kormánypárt csaknem teljes létszámmal jelent meg, mivel választások voltak napirenden, a közgyűlés bizottságait kellett újraválasztani. Mivel a függetlenségi párthoz tartozók nem pontosan és nem teljes létszámban jelentek meg, a fontosabb bizottságok megalakításánál az ő embereik győztek. A bizottságok megválasztása kapcsán a városi tanács terjesztette elő Lukács György főispán indítványát, amelyben a pusztító tüdő vész elleni védekezés céljából népszanatóriumok felállítását javasolta, az előmunkálatok végzésére egy nagyobb bizottság kiküldését indítványozta. „Minthogy Hódmező-Vásárhely város még az Alföldnek is legjobban sújtott részei közé tartozik, tisztelettel javaslom: Állítson fel a törvényhatósági bizottság tüdővész bizottságot szakavatott orvosokból és humánus érzéstől áthatott érdeklődő polgártársainkból. Legyen annak feladata felkutatni az okokat, amelyek által a kóros viszonyok elháríthatok. A bizottság feladatát képezze továbbá gondoskodni arról, hogy a lakosság felvilágosítassék a tüdővész terjedésének föltételei, valamint a terjedés korlátozásának eszközei felől. Végül kiváló feladata legyen a bizottságnak társadalmi úton szanatórium egyesületet szervezni. Ennek a szanatórium egyesületnek feladata lenne a szükséges tőkét megszerezni, népszanatórium felállítására kikeresni azon helyeket, a melyek tüdőbetegek gyógyítására megkívánt természeti tulajdonságokkal bírnak, s amelyeken, mihelyt a tőke megengedi, népszanatóriumok állítassanak fel.” A közgyűlés Fáry Antal, Berger Ferenc és Lukács György felszólalásai után egy 50 tagból álló bizottságot küldött ki az indítvány értelmében való eljárásra.' A bizottság a főispán elnöklete alatt másnap megtartotta első ülését. Egy kisebb bizottságot alakítottak, tagja lett Juhász Mihály polgármester, Kmetykó József főjegyző, Berger Ferenc főorvos, Imre József szemkórházi orvos, Endrey Gyula országgyűlési képviselő és Fáry Antal. A bizottság feladatául jelölték meg felhívás kibocsátását a nagyközönség felé az egyesület céljairól, az egyesületbe való belépés feltételeiről. Elhatározták, hogy az alapító tagok 2000, a pártoló tagok 100, a rendes tagok 6 koronát, a rendkívüli tagok pedig 1 koronát fizetnek évente. Ágyalapítványt 10 ezer koronával lehetett létesíteni. A város tüdővész ellen meghirdetett „harca” élénk visszhangot keltett a fővárosban is, amelyet Müller Vilmos tekintélyes fővárosi orvosnak a Vásárhely és Vidéke című laphoz 1901. december 14-én küldött levele bizonyított. „Az ország központjából lelki örömmel nézi a tüdővész ellenes akczió minden tagja azt a humánus és önzetlen emberszeretettől áthatott munkálkodást, melyet a tősgyökeres magyarság provincziális czentrumain az egészségügy egy lelkes barátja, 1 1 Vásárhely és Vidéke (a továbbiakban VV), 1901. dec. 12. 89
