A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZYNÉ KENÉZ JULIANNA: Fejezetek a Bereczk család történetéből II. Bereczk Péterné Spuller Róza rövid életrajza és közéleti tevékenysége

várost s mindaddig kopogtatott, felekezeti különbség nélkül, a házak ajtaján, amíg a szükséges összeg össze nem gyűlt” - írja családtörténeti müvében Bereczk Zoltán. - „A kápolna berendezése, oltár, oltárkép, padok, szőnyegek, szenteltvíz tartó, szobrok, sőt még a speiz berendezése is, a szükséges élelmiszerek, befőttek, száraz főzelékek, zsír, szalonna, méz stb. mind az egylet, ill. Róza gondja volt. Ő buzgó választmányi tagjaival együtt - mondhatjuk, úgy koldulta össze... Végre 1903-ban Róza nagy örömére, berendezve áll a zárda, s a felszentelése után nagy ünnepségek közepette vonulnak be a kőszegi Szt. Domonkosrendi apácák. E végtelen és önfeláldozó nagy munka elismeréséül a zárda előcsarnokában felállított márványlapon Róza neve is megörökíttetett” - hangzik Bereczk Zoltán tollából.

A Vörös Kereszt kebelében működő helyi Anya- és Csecsemő védő Egyesületnél, amelyet Vásárhelyen Bereczk Péter alapított, és ahol Róza szintén elnöknői tisztséget töltött be, úgyszintén szép sikereket mondhatott magáénak.

„Gyermeknapokat rendezett urnagyűjtéssel... Gyermekkocsi-korzót is rendezett. 30-40 szép kis baba kocsizott végig a főutcán zeneszóval, s a virágokkal díszített kis kocsikban egy-egy gyűjtőpersely volt. A gyűjtés ezen látványos és kedves formája szép jövedelmet biztosított a jótékony ügyeknek. Elasonló céllal rendezte Róza az ún. népünnepélyeket a helybeli Erzsébet kertben. Az ízlésesen feldíszített népkerti sátrakban közszereplő társaságbeli úriasszonyok árultak a nemes cél javára. Volt pezsgős, cukros és virágos sátor, bazár és szerencsekerék. Ezen kívül gyermekekből összeállított műkedvelői előadások, élőképek vonzották a nagyközönséget e mesebeli látványosságokhoz. A vásárhelyi lelkes asz- szonygárda, élén Rózával, a jövedelemből szegény gyermekágyas anyákat tudott segélyezni. Sajnos azonban a háború mindezt beszüntette, s midőn Róza tisztéről lemondott, az egyesület érdemei elismeréséül örökös tiszteletbeli díszelnökké választotta.”

1902-ben alapították a Kútvölgyi Tüdőszanatóriumot, ahol meghatározott számú szegény sorsú beteget ingyen kezeltek, nyilván a férőhelyek függvényében. Spuller Róza egy hatágyas kórtermet rendezett be a saját költségén. Az Országos Szanatóriumi Egyesület vezetőségétől ezért elismerő oklevelet kapott. (Közadakozásból állították fel az intézményt. Volt, aki jelentős földterülettel, míg mások berendezésekkel járultak hozzá a Szanatórium működtetéséhez. Kovács Józsefné Zimmermann Anna adománya volt még jelentős, ő egy 16 ágyas kórtermet rendezett be szintén a saját költségén.)

Visszatérve Bereczkné Vörös Kereszt Egyletben kifejtett tevékenységéhez: itt is több mint harminc éven keresztül munkálkodott. Még Dobossyné Mayer Irma és dr. Imre József elnöksége alatt lépett be az egylet kötelékébe. Dobossy halála után Mayer Irma elköltözött Budapestre. Ezután Spuller Rózát az Egyesült elnöknőjévé választották. O tüstént nekilátott az egyesület felfejlesztéséhez. Népünnepélyeket, hangversenyeket, műkedvelő előadásokat rendezett, ez utóbbiban ő maga is többször szerepelt. így kerültek színre a Nagymama és a Nézd meg az anyját, vedd el a lányát című színdarabok, amelyeket a korabeli fotók tanúság

83