A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely elfeledett polgármestere. Fekete Mihály élete és működése levéltári dokumentumok alapján
lével. A fennmaradó összeg továbbra is Fekete nevén maradt adósságként, amíg az általa 1864. október 13-án az ínségi pénztárból felvett 400 forintról nem adott számot.2’ A megyei számbírálók az 1860-as évek számadásainak elemzése nyomán még egy, a volt polgárnagyot terhelő tételre bukkantak: nádkévékért a városnak járó 20 forintról nem tudott elszámolni. A 400 forint esetében több mint tíz évet várt a számadással. 1877 novemberében benyújtotta közgyűlés elé az ínségakció intézkedései során kiutalt 400 forintról szóló nyugtákat, amelyekből csak 303 forintot ismert el a testület. A fennmaradó összeg behajtásáról intézkedést helyezett kilátásba.23 24 Az utóbbi ügy egészen 1893 januárjáig elhúzódott. Fekete - míg élt - valószínűleg bizonygatta, hogy az 1878-tól fennmaradó mintegy 120 forinttal jogtalanul terhelték, a bíróság azonban a városi tanácsnak adott igazat. Az összeg ezt követően sem került visszafizetésre. Fekete hivatkozott vagyontalan állapotára, amelyet a városi tanács akceptált és a Belügyminisztériumhoz folyamodott az adósságok törlése érdekében. A tárca teljesítette a kérelmet, illetve jóváhagyta a városi tanács azon határozatát, amely kimondta, hogy a Fekete Mihály nevén lévő 20 forintnyi adósság töröltessék.25 Fekete Mihály azonban 1891. december 22-én meghalt. A halottkémi jelentés szerint bárzsingrák26 okozta a halálát. A Vásárhely és Vidéke című hírlap 1891. december 24-ei számában így emlékeztek meg róla: „Ismét egyike a régi gárda embereinek dőlt ki az élők sorából f. hó 22-én Fekete Mihály ügyvédben, ki a mondott napon szenderült [...]. Fekete Mihály városunk történetében is nevezetes szerepet játszott. Mint fiatal ügyvéd, épen a legmozgalmasabb időben, 1848 és 49-ben fontos poziczióban, mint a város bírája működött s hazafias érzelmei következtében az osztrák uralom alatt üldözésnek is ki volt téve. Ez után egyidőre Temesváron telepedett meg, majd ismét visszatérve, 1862-ben városunk polgármesterévé lett és 3 évig viselte e tisztet. Ettől fogva aztán visszavonult a közélettől, és mint ügyvéd működött halála napjáig.”27 Fekete Mihály életéről elég keveset tudunk ahhoz, hogy ítéletet mondjunk fölötte. Tény, hogy 1849-ben, a szabadságharc idején főbíróként támogatta a nemzeti kormány törekvéseit. Az is tény, hogy már 1849 végén, 1850 elején feloldották a szabadságharc leverése után zár alá vett vagyonát, ezenkívül városi tisztséget töltött be 1853-tól. Ellentmondásosnak hat, hogy 1861-ben, a rövid alkotmányos időszakban főbíró, míg a provizórium idején polgárnagy lehetett. Arra viszont nem került elő adat, hogy az osztrák kormányzatnál érdemeket szerzett volna például a szabadságharc résztvevőinek kézre kerítése, vagy konspirációk felderítése során. Sem fénykép, sem festmény nem maradt fenn róla, bár déd23 Uo. 1877. aug. 28. 397/1877. 24 Uo. Tan. ir. 2304/1878., ill. Közgy. jkv. 1878. nov. 19. 611/1878. 25 Uo. Tan. ir. 11. 639/1893. 26 Nyelőcsőrák. 27 Vásárhely és Vidéke, 1891. dec. 24. 61
