A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely elfeledett polgármestere. Fekete Mihály élete és működése levéltári dokumentumok alapján

Ágnes (1874-1905), aki Kalocsay Béla (1863-1924) városi kiadó felesége lett, végül János (1877-?), akinek további sorsa egyelőre ismeretlen.8

1861-ben Hódmezővásárhely városa ismét országgyűlési képviselőt választhatott. A tisztséget Kovács Ferenc (1823-1895) nyerte el. A tanács élén is változások történtek: Kovács Károlyt polgármesterré, Fekete Mihályt főbíróvá választották a február 4-én tartott közgyűlésen.9 Fekete újbóli főbírói tisztségét csak az év végéig látta el. Polgárnaggyá választása összefüggésben volt az országos eseményekkel, nevezetesen az uralkodó 1861-ben ismét megszüntette Magyar- ország alkotmányos működését, helyet adva ezáltal a centralizációt támogató ún. Schmerling-provizóriumnak.

Fontos tisztázni azt a kérdést, hogy a szabadságharc idején megválasztott városi tisztviselő hogyan lehetett polgárnagy a provizórikus kormányzat alatt. Azért is történhetett meg kinevezése, mert a szabadságharc résztvevőinek üldözése egyre szűkebb körre terjedt ki, az egykori települési elöljárók, ha igazolni tudták azt, hogy semmilyen Habsburg-ellenes cselekményben nem vettek részt, amnesztiában részesültek. Fekete is így tett még 1850-ben. Helyzetét megköny- nyítette, hogy még az 1849. október 22-ei tanácsülésen Jeney János tanácsnok - Temesváry István október 10-én kelt levelére válaszolva - ekképp jelentett forradalom alatti tevékenységéről: „...Fekete Mihály f. év april lső napjától julius utolsó napjáig bíráskodással lévén elfoglalva a politicumokba való avatkozásra ideje sem volt, sőt a tanácsülésekből is a miatt gyakran kimaradt, ez idő alatt mindig becsületes ’s jó magaviseletéről ösmertetvén magát, megbízott az az akkori hivatalnokok felszóllítása után is ellene semmi törvényellenes kihágásokróli adatokat nem szerezhetett. A jelentés a főszolgabírói hivatalnak megküldendő.”10 11

Semmi nyomát nem látjuk annak, hogy észrevétlen lett volna a hatóságok számára, vagyis tudomásunk szerint nem volt részese Habsburg-ellenes konspirációknak, igyekezett tisztes polgári életet biztosítani magának. Családot alapított, ügyvédként dolgozott, majd 1850-től városi tisztviselő volt." 1860. október

8 Az adatokat Id. CSML HL Tan. ir. II. 639/1893. Fekete Mihály haláleset-felvétele. 1891. CSML HL Mikrofilmtár. A Hódmezővásárhelyi Római Katolikus Egyház anyakönyvei, 1822-1891. A Fekete Mihály családjáról szóló információkért, a közölt felvételekért köszönet illeti Fekete Mihály dédunokáját, Schlosser Miklóst és feleségét, Kiss Esztert.

Helyesbítésre szorul a Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachjában Fekete Mihály hivatalba lépéséről szóló közlés, mert Fekete Mihály csak 1861 legvégéig viselte a főbírói tisztséget, 1862-től 1865-ig a város polgárnagyaként tevékenykedett. Vö. KRUZSLICZ István Gábor: Fekete Mihály = Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachja, 1873-1950. Szerk. KOVÁCS István. Hódmezővásárhely, 2003. 26. és CSML HL Tan. ir., CSML HL Hódmezővásárhely Város Képviselő Bizottmányának iratai, Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1862-1865.

10 CSML HL Tű. jkv. 1849. okt. 27. 233/1849.

11 SZABÓ Ferenc: Közigazgatás és várospolitika (1849-1872) = Hódmezővásárhely története. 11/1. Főszerk. SZABÓ Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993. 133. Telekadó ügyvezetőként, majd árvabizottmányi ülnökként működött.

57