A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - BALOG GÁBOR: Máyerfy József (1845-1907)
és a kereskedelem, de a mezőgazdaság terén is „első rendű gyakorlati tehetségnek bizonyult”, és ez utóbbi vált aztán fő tevékenységévé.7 Sok éven át tartó kemény munkával földbirtokot szerzett magának, és amint viszonyai engedték, a szappanos ipar gyakorlásával teljesen felhagyott. (Ilyen előzmények után jelölte meg foglalkozását Szeremlei úgy, hogy: „iparos, kereskedő, nagybérlő s földbirtokos”, mely felsorolás időrendi sorrendet takar.)8 Tekintélyes nagyságú birtoka Földeák határában feküdt, mely után az 1890-es évekre a földeáki községi képviselőtestületnek,9 illetve a Csanád vármegyei törvényhatósági bizottságnak virilis tagja volt.10 * 12 Ilyen módon azonban lakóhelye, Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottságában (soha) nem szerepelt virilisként. Egyetlen fia, Máyerfy Zoltán (1874-1879) korán elhunyt, és „Isten nem adott a szülőknek több gyermeket”.11 Ez a tragikus esemény, illetve szomorú tény közelíthette a helyi evangélikus egyházhoz, amelynek alapítványi pénztárnoki tisztségét már 1891-et megelőzően betöltötte. 1889-ben, a végső formáját elnyerő lutheránus templom számára - saját költségén - egy harangot öntetett.1' Az egyház 1891. február 8-ai közgyűlésén - Becsei István és Félix József ellenében, 17:2:2 szavazataránnyal - Máyerfy Józsefet választották meg felügyelővé,13 aki e hivatalt egészen haláláig ellátta, és az „évek hosszú sora” alatt „ügybuzgó tevékenységet” fejtett ki.14 Ezen túl: „A város közéletében szintén kivette a maga részét [,..].”15 1903- ban például (mivel a vásárhelyi törvényhatósági bizottságba virilisként nem jutott be), a Szabadelvű Párt jelöltjeként indult a bizottsági tagok választásán - sikertelenül.16 Ugyanebben az évben a Szentesi, Pálffy és Teleki utcák kereszteződésénél néhány környékbeli lakossal összefogva, ám nagyrészt saját hozzájárulásából egy ártézi kutat fúratott, azt a városnak ajánlván fel.17 (Ez később - tévesen - „Bandula-kút”-ként került be a köztudatba, és - mint oly sok medencés közkút - a 20. század második felében elbontásra került.) 1904-től - mint a helyi evangélikus egyház delegáltja - külső tagja volt a törvényhatósági bizottság közművelődési és népnevelési bizottságának.18 Máyerfy 1904-ben határozta el, hogy az egyház iskolaépítését - mely pénzhiány miatt akkor már régóta vajúdott - magára vállalja. Nejével úgy döntött, e célra 25 ezer koronát adományoz, tekintve hogy: „Nincsen fiuk, akiben az ő 7 HMV, 1907. jún. 4. „Máyerfy József ’ 8 SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. V. köt. Hódmezővásárhely, 1913. 1070. ‘’CSMLHLTan. ir. II. 997/1895. 10 HMV, 1907. jún. 4. „Máyerfy József’ " Uo. 12 Vásárhely és Vidéke (a továbbiakban: VV), 1889. szept. 12. „Három harang” 11 A Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyház irattára, Közgyűlési jegyzőkönyv 1891. febr. 8. 14 HMV, 1907. jún. 4. „Máyerfy József’ 15 Uo. 16 Uo. 1903. dec. 6. „Bizottsági tagsági választások” i7CSML HL Tan. ir. II. 3109/1903., 11.4342/1903. 18 Uo. II. 380/1904 - 5055/1904. 46
