A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
ADATTÁR - KOVÁCS ISTVÁN: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei. 2. rész: G-K
házzá alakították. Az intézmény 1969-ben Werschitz Emil nevét vette fel. Funkcióját a rendszerváltozás után veszítette el. Nagy Imre (*Hmvhely, ? fSzovjetunió, 1943) vendéglős. ♦ Werschitz Emil (*Vogány, 1907 fAugsburg, 1945) textiltervező. 629. HÓD-MEZŐGAZDA RT. Serháztér utca 2. Műemlék (1958). Gróf Károlyi Józsefné 1804 és 1809 között Serházat emeltetett. Az épületben őrlőmalom (szuszimalom), olaj malom, pintérmühely, istállók és ólak is helyet kaptak. Az épületet a város 1873-ban megvásárolta. Keleti felében 1880-tól a század végéig a kórház kapott helyet. A nyugati részt 1885-ben laktanyává alakították át. A terveket a városi mérnöki hivatal készítette, a kőművesmunkákat Kruzslicz Péter, Zsigra János és Petrecz Pál társ- vállalkozók végezték. A Vladimir 14. huszárezred 2. százada vette használatba. 1886-tól a temesvári hadtestparancsnokság bérelte, innen a Kaszárnya, Huszárlaktanya elnevezés. 1889-ben a laktanyát a Ferenc József I. huszárezred 5. százada vette át. 1897 és 1900 között a helyőrség utolsó lakója a II. Vilmos 7. huszárezred 5. százada volt. Kenéz Sándor 1901-ben tarhonyagyárat létesített, amely angol megrendelésre dolgozott, és háromszáz asszonyt foglalkoztatott. Később Holló József vette át az üzemet, majd áthelyezte azt Kiskunfélegyházára. 1904 és 1936 között itt készültek (kb. 60 ezer darab) a Kalmár- szelelőrosták, Kalmár Zsigmondra egy emléktábla is emlékeztet a ház falán. 1934-től itt működött a Serház téri Óvoda. 1939-ben itt kapott helyet a méntelep. Az 1960-es évektől a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság, 1993-tól a Hód-Mezőgazda Rt. központja. Kenéz Sándor (*Hmvhely, '869 fHmvhely, 1938) ügyvéd, újságíró, lapkiadó-, szerkesztő. ♦ Kalmár Zsigmond (*Hegyközújlak, I860 fHmvhely, 1941) rostagyáros. 630. HÓDTAVA Hóvirág utca. Eredetileg az ún. MÁV-házak építkezésének egyik felvonulási épülete, de nem bontották le. Az 1990-es évekig étterem működött benne, jelenleg sportcentrumnak, klubnak és élelmiszerboltnak ad helyet. 631. HÓDTÓ Védett városrésznév. A tó a város alatt félkörívben húzódott, hossza kb. 16 kilométer, az egykori vásárhelyi határ legnagyobb tava. Nagy-tónak is nevezték, megkülönböztetésül a —>Kis-tótó\. Északi részén települt a régi Vásárhely. A 19. század közepéig nagy víz idejen hajók jártak a tavon. Az Erzsébet Kórház alatt, az ún. —*Kiskikötőné\, 1845-ben dunai nagy gabonaszállító hajók kötöttek ki, amelyeket vásárhelyi gabonával töltöttek meg. A hajókat lovakkal vontatták a partról. Az utolsó hajók 1865-ben közlekedtek. A tavat a 19. század végén csapolták le. A területet fokozatosan művelés alá vették, beépítése az 1910-es években kezdődött. Az egykori Hócl-tóról kapta a nevét. 632. HÓDTÓ UTCA Védett utcanév. A Hódtóban a Tóalj utca folytatása a Nagyállomás felé (1985/1986). Az egykori Hód-tóról kapta c nevét. 633. HÓDTÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM->■ NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA 634. HÓDTÓ-KISTISZAI-CSATORNA 1873-ban épült, az egykori Hód-tó legmélyebb részén, a Kaszap utca és a vasútvonal között kezdődik, a Kertvároson keresztül vezet Kopáncs irányába. Városi szakasza a Liget-sortól a Szeged-Hódmezővásárhely Vasútvonalig tart. Régebben kanálisnak is nevezték. A Liget-sortól az Ady Endre útig tartó szakasza 1973 óta fedett. 635. HÓDTÓI LAKÓTELEP Az Ormos Ede utcában és környékén épült az 1970-es években. 636. HÓDTÓI OLVASÓKÖR Hódtó 1/A. Az 1998-ban alakult olvasókör az Ifjúsági és Sportcentrumban működik 2007 óta, korábbi székhelye az Ifjúsági Park volt. 435
