A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - HERCZEG MIHÁLY: Susáni szótár. - 99 szemelvény a susániak szókincséből

97. sarokpad = szobai bútordarab, amelyet asztalosok készítettek a „szentsarokba”. Az utcai ablak és a kapun belöli kisablak közé helyezték el. Fölötte függött a téka (benne butellával, zsoltárral, bibliával - hiszen Susán erősen protestánsok lakta városrész). A sarokpad előtt kapott helyet a fiókos nagyasztal. A gazda helye e mögött volt. A polgári szoba elrendezése kiszorította a sarokpadot a nagykamrába, ahol liszteszsákot vagy bö- dönöket helyeztek el rajta.

98. sajtkerék = gurigakerék. Küllő nélküli fakerék, amelyet fatörzsből készítettek a bolondkocsi alá. Legalább arasznyi széles, a közepét kifúrták a tengely számára. A vontatókocsiról keveset mond a szakirodalom, holott a vásárhelyi szemtermelő gazdaság legfőbb szállítóeszköze ez. A költségkímélés miatt is, meg praktikussága miatt legalább az első kettő kereke sajtkerék. A Magyar Néprajzi Lexikon meg se említi.

99. borda = csigacsir.áló (lúdgége) borda. A susániak is, mint a többi lakos, ünnepélyes alkalmakkor (lakodalom, disznótor, névnap, március 15-ei vacsora) a húslevesbe csigatésztát főztek. Ennek készítésére több asszony összefogott, és kalákában készítették a több szakajtóra való csigatésztát. A borda hagyományos, régi-régi eszköz. Úgy készült, hogy nádból hasítottak négy mm széles, 95 mm hosszú csíkokat, kb. 90-100 darabot. Mindkét végén elhelyeztek két-két pálcikát. Házicérnával úgy kötözték össze, hogy minden nádlapocska közé essen egy-egy 1 mm vastag cémaszál. Az elnyújtott (8 tojásos) tésztalevélből csörgemetélővel csíkokat szabtak ki, amelyből húsz- harmincmilliméteres darabkát lecsíptek, és az orsó végével megpödörték a bordán. így kapott a csiga lúdgégéhez hasonlatos bordázatot. Újabban esztergályos készíti a bordát.

426