A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - HERCZEG MIHÁLY: Susáni szótár. - 99 szemelvény a susániak szókincséből

28. bricsesznadrág = térden alul feszes, azon fölül szélesedő csizmanadrág. Inkább csak az úri parasztok viselték, akik Susán déli részén laktak.

29. bugyelláris = nagyalakú pénztárca, amelyet a kabát belső zsebében tartottak, míg a bukszát az aprópénzzel a nadrág farzsebében.

30. búzásveröm = gabonásverem - földbe ásott, körte alakú tárolóhely, amelyet kitapasztottak és ki is égettek. A 18. századig földbe ásott, kiégetett vermekben tárolták a gabonát. Az uradalom közös lógereket jelölt ki. Itt később ki is téglázták ezeket a vermeket. Az 1990-es években kutatásokat végeztünk Susán több utcájában, csak a Dáni utcában 15-16 ilyen verem nyomára bukkantunk.

31. alagút = titkos kijárat a csárdákból, fontos épületekből. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „Az alagutakról szóló mondák Európa valamennyi népének folklórjában megtalálhatók”. Susán két pontján is makacsul tartja magát a legenda: a Serház környékén és a Hajda vendégfogadóból a Kistó alatt Susánba vezetett...?!

32. bíbickocogó = terméketlen, vízállásos, szikes föld. Sok susáni kisember kapott Vásárhelykutastól délre 1848 után „legelőjárandóságot”, amelyen igyekezett túladni.

33. békateknő = a tavi kagyló üres héja, amelyből a pézsmapocok kiette a kagylót. A Kistó partján tömegesen fordult elő.

34. bekecs = bundabélésű rövid télikabát (ködmön), irhabőrből készítették a szűcsök, szőrével befelé. Jó meleg téli viselet volt. Gyönyörű mintákat hímeztek rá. Nem azonos a posztóból készült télikabáttal. A paraszti kultúra megszűntével teljesen kiment a divatból. A 23 000 tanyai emberből 2000 maradt napjainkra a külterületen. Amennyire indokolt viselet volt a kocsikázó embereknek akkor, a mai motorizált világban nincs rá igény, a szűcsök is eltűntek.

35. biliárd = a tekeasztalon a felállított bábukat elefántcsont golyókkal kellett elütni dákóval, a golyót pedig a lyukakba küldeni. Ezt a tipikusan polgári játékot Susán három olvasókörében vasárnap a férfiak játszották.

36. bitangistálló = az elkóborolt, elbitangolt állatokat a Kutasi út és a Jókai utca találkozásánál levő bitangistállóba hajtották be. A kisdobos közhírré tette, és a jogos tulajdonos kiválthatta. Ide került köztartozás nem fizetése esetén a lefoglalt lábasjószág is.

37. cövek = (1) fosztótü (kukoricafosztáshoz használatos eszköz), kb. 15 cm hosszú és 1 cm átmérőjű kihegyezett „tű”, amelyet bőrdarabkával lehetett az ujjúnkra erősíteni. Ezzel haladóssá vált a kukoricafosztás.

(2) = pányvakaró - ehhez erősítették a pányvakötelet vagy láncot.

38. cécóbál = cuháré - engedély nélküli házi bál, melyet főleg a tanyavilágban tartottak, de Susánban is előkerült valami közös munka után a citera, és néhány órát táncoltak.

39. csula = csaj la - eredetileg a lefelé álló szarvú szarvasmarhát hívták így, de a le- konyított szélű kalapot is ezzel a jelzővel illették.

40. curikk, crukk hátra = lóhőköltető (megállító) szó.

41. fédervájsz = zsírkőpor, csizmába szórt fehér por, amely a csizma felhúzását megkönnyíti. Síkpornak is nevezték.

42. cselő = ökörterelő szó: jobbra! Ellentéte: „hajsz!” (balra), „hajsz ide!”.

43. csemegézni = főétkezésen kívül eszegetni, csömögézni, „nassolni” pl. édesgyökeret, tökmagot, pattogatott kukoricát, akác virágot...

44. csatangol = kószál, csavarog („Hun a fenébe csatangoltál ennyi ideig, mög kéne mán legeltetni a libákat!”). Használata pejoratív, szemrehányó.

420