A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Rabbi Jehuda Löw Ben Becalél és a prágai zsidóváros

gyomány azt tartja, hogy darabjai a Régi-új zsinagóga padlására kerültek.16 A Gólem minden munkát elvégzett. Nincs benne indulat, se jó, se rossz. Péntek este kivették szájából a pergament, nehogy a szombat örök életet adjon neki. Eduard Rada szintén groteszk, rémítő alakként ábrázolja regényében. Fejére háromszínü kalapot tettek, a templomszolgák ruhájába öltöztették. Jobb kezében hatalmas dorongot szorított. Ezúttal rendőri megbízást kapott, ugyanis három suhanc az Altneu zsinagóga keskeny ablakán hatolt be a templombelsőbe, ahol szörnyű dolgokat vittek végbe. A Gólem elfogta őket, kötéllel megkötözte a bűnösöket, s Rabbi Löwhoz vezette őket.17 Löw azért alkotta a Gólemet, hogy segítségével megmentse hittestvéreit a vérvádtól. Mihelyt befejezte funkcióját, amiért életre hívták, újra agyagtömbbé vált, s a zsinagóga padlására került.

A legenda lelőhelye a Talmud, amely szerint misztériummal, mágiával, és Isten nevének erejével félig emberi lényeket lehet megalkotni, azaz agyagból gyúrt lényt. A kabbalisztikus légkör a 13. századtól felkarolta a sárember misztikumát. A 13. századi Zohár említ egy kocsiba fogható Gólemet. A Teremtés Könyve (Széfer berésisz) leírása szerint Rává babiloni zsidó talmudista (270- 350) alkotott embert.18 19 Az ún. mesterséges ember illúziója szinte máig foglalkoztatja a művészek képzeletét. A Faust-mondakör homunkulusa rokonságban áll a Gólem-változatokkal. A különböző történelmi érák szinte táplálták az alkotója ellen lázadó groteszk, mechanikus lény mítoszát. A Gólem irracionalizmusa a jiddis nyelvű Nobel-díjas amerikai író, Isaac Bashevis Singer (1904-1991) fantáziáját is foglalkoztatta, regénye 1982-ben jelent meg (Gólem), amely 1986- ban magyarul is napvilágot látott. A Gólem-témakör egyik legjobb összefoglalóját Turóczi-Trostler József (1888-1962) dr. Frenkel Jenő (1902-1989) szegedi rabbi segítségével készítette.17

A prágai zsidótemető egyik legmegkapóbb legendája Rabbi Löw személyéhez kapcsolódik, amelynek rövidített változatát közöljük. II. Rudolf császár uralma idején történt. Nagy járvány tört ki Prága zsidó lakossága között. A járvány különösképpen csak a zsengekorú, ártatlan gyermekek között szedte áldozatait. Az idősebbeket megkímélte. Szerencsétlen szülők és testvérek jajkiáltása verte föl a zsidónegyedet. Nem volt elegendő munkaerő a számtalan gyermeksír megásásához, napokig feküdtek elhantolatlanul a tetemek, ami a járvány kiszélesedésével fenyegetett. Isteni büntetést láttak benne. Nem használt a böjt, sem az imádság. Rabbi Löw mély áhítattal imát rebegett, s arra kérte az Istent, adna neki jelet, miképpen lehetne a járványt megszüntetni. Elaludt ekkor Rabbi Löw, s álmában megjelent neki Éliás próféta, aki éjféli órában elvezette őt a temetőkertbe. Azt látta, hogy a sírjaikból kiszállnak a kicsiny gyermekek holttetemei.

16 KACZÉR Illés: Az utolsó párbeszéd = Múlt és Jövő, 1916. febr. 60-62.

17 RADA, Eduard: A Ghetto Vénusza = Múlt és Jövő, 1935. jan. 20-21.

18 Szanhedrin VII: 65 b; CASTELLÓ, Elena Romero - KAPÓN, Uriel Macias: A zsidók és Európa. 2000 év története. Budapest, 1994. 191. Rává az egyik leggyakrabban idézett rabbi a Talmud- ban.

19 Irodalmi Lexikon. Szerk.: BENEDEK Marcell. Budapest, 1927. 390-391.

349