A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Rabbi Jehuda Löw Ben Becalél és a prágai zsidóváros
melyet 1270-től mind a mai napig istentiszteletekre használnak.7 A zsidónegyed centrumában álló Staronová zsinagóga látványos téglaoromzata a 15. században készült.8 A Pinkas zsinagóga eredetét a 15. századba vezetik vissza.9 A Via Siroká 3. sz. alatti zsidótemplomot Pinkas rabbi alapította, majd Áron Meschulem Zalman Horovitz 1535-ben kibővíttette. A felvilágosodás eszmeáramlata alól a Habsburg-monarchia sem tudta kivonni magát. II. József (1780-1790) Türelmi Rendelete (1781) már megnyitotta az utat az emancipáció felé. Felszámolta a zsidókat érintő gazdasági, mesterségbeli, oktatási és egyéb tilalmakat. A császár a zsidókban hasznos polgárokat látott. Földet bérelhettek, ipart űzhettek, szabadon kereskedhettek, megnyitotta előttük az egyetemeket. 1789-ben Prágában először soroztak be zsidókat katonáknak. Esekiel Landau (1713-1793), a nagytudományú, híres prágai főrabbi fölkereste őket a kaszárnyában, mindegyiknek átadott tefillint, táliszt, imakönyvet és négy forintot. Aztán szívhez szóló beszédet intézett hozzájuk, amelyben lelkűkre kötötte, hogy vallásuk és hazájuk hű fiai maradjanak.10 11 Annak idején IV. Károly (1346-1378) egy díszes zászlót adományozott vitézségük elismeréseként a prágai zsidó mészárosoknak, melyet József császár egyik születésnapján körül hordoztak a gettó utcáin. Asszimiláció és integrálódás A 19. század derekán az asszimiláció terén is jelentős volt az előrelépés. Fokozatosan eltűnt a gettót körülvevő fal, az utolsó kaput 1822-ben bontották le." Prága zsidósága 1857-ben 7706 főből állt, és ez a szám 1900-ban már 18 886. Sok minden szólt a zsúfolt zsidóváros korszerűsítése mellett: az egészségtelen ivóvíz, a csatornázás hiánya, a sikátorok, omladozó átjáróházak, hátborzongató pincék, rendkívül szűk utcák, az elképesztő nyomor. Ugyanakkor a hagyományokhoz vallási és identitási okokból ragaszkodók a szanálásban az évszázados életforma feldúlását, egy közösség felszámolását hitték. A zsidó várost, 1851-től Josefovot (Józsefvárost), Prága ötödik városnegyedét, az ún. 1893-as szanálásról, városrendezésről szóló törvény értelmében lerombolták. A híres író, Gustav Meyrink (1868-1932) sem sajnálta „a csúnya színű házakat”, melyeket „mintha meggondolás nélkül építették volna őket, ahogy a gaz nő ki a földből”, majd így folytatta: „Egy alacsony sárga kőfalhoz ragasztották ezeket a házakat, egy egykor hosszan elnyúló épület egyetlen maradványához, két-háromszáz évvel ez7 POCHE, Emanuel: Prága művészi emlékei. Budapest, 1980. 290. s LANGE, Nicholas de: A zs:dó világ atlasza. Budapest, 1996. 106. 9 Praga Ebraica. Museo Ebraico di Praga. 2002. 10 WEISZ Miksa: Zsidó katonákról = Múlt és Jövő, 1914. szept.-okt. 457^160. 11 ZAHORÁN Csaba: A Gólem hűlt helye. Találjuk ki Közép-Európát. A publikálás ideje: 2005.09.12. Webcím: http://www.talaljuk-ki.hU/index.php/article/articleview/286/l 346
